Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilapban a Berlinben élő török származású Zafer Senocak „A sötét német lélek” címmel a német psziché rejtelmeit fejtegeti. Nem kevés helyi értelmiségit kínoz a „A német ősz” szindróma, mely máig komoly hatást gyakorol a németországi közvélemény megformálására. Miként lehetséges, hogy a nyitott, pozitív stabil Németország képet olyan nehéz közvetíteni? – teszi fel a kérdést a cikk szerzője. Számos német viszonya saját országához – nem véletlen, hogy köztük igen sok a hangulat és véleményformáló személyiség – emlékeztet azokra, akik néhány sikertelen házasság után távolságtartóan állnak a szeretettel szemben – cikkezik a lap.
A német gondolkodás előterében az öngyűlölettel határos és sohasem fáradó morgolódás, az önmagával, a német identitással és a német traumával való állandó veszekedés áll. A kritikus öntudat Németországban régen olyan negatív erővé átalakult át, amelyik jelentősen megnehezíti, hogy valaki pozitív érzéseket tápláljon az országa iránt. A külföld már régóta ingatja a fejét a németek önmagukkal kapcsolatos kétségén, egyetlen más európai országban sincs akkora különbség a külföldön és belföldön kialakított önképük között.
A németekből hiányzik a hazaszeretet. A patriotizmus fogalmát ugyan gyakran használják, csak éppen hiányzik belőle az igazi hit. Nagyon kevés, ha a Németország iránti lelkesedésük kizárólag a labdarúgópályákra korlátozódik. Számos fontos politikai és szociális kérdésben a németség érzése teljesen csődöt mond. S ez nem csak a német egység problémáját érinti, de ugyanúgy rányomja a bélyegét a bevándorlásra is, mely kérdésben a németek egyáltalán nem úgy viselkednek, mint példaképek, akiket érdemes utánozni, akikhez érdemes hasonulni – fejtegeti Zafer Senocak.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilapban Uwe Schmitt „Crime is black“ (A bűnözés fekete) című írásában az Egyesült Államokban mostanság tárgyalt provokatív témát mutatja be.
Az Egyesült Államokban az olyan nagy ideológiai csatákat, mint az abortusz, a klónozás és a homoszexuálisok házassága, talkshow-ban vívják meg. Rush Limbaugh és William Bennett számít a jobboldal két rádióprófétájának, akiknek liberálisokat ostorozó beszédét milliók hallgatják.
Bennett a közelmúltban nagy szívességet tett ellenfeleinek, amikor megjegyezte, hogy jelentősen javulna a bűnözési statisztika, „ha minden fekete gyereket ebben az országban abortusszal el lehetne vetetni”. A „Morning in America” című show-jában ugyan hozzáfűzte, hogy egy ilyen vállalkozás „erkölcsileg elítélendő” lenne és csak egy „gondolatkísérletről” volt szó, s különben is ismert az abortusszal kapcsolatos álláspontja. De számos feketét, akik őrzik a rabszolgaság emlékezetét, uraik szexuális zaklatását és a fehérek születésszabályozását, nem lehetett ennyivel lecsillapítani. Bennett a nyomás hatására visszalépett a rádiót is üzemeltető cég elnökségéből, s maga a Fehér Ház is „nem oda illőként” ítélte el szavait.
William Bennettnél, aki általában nem szokott népirtást, sem fajnemesítést propagálni, érdekesebb a fekete értelmiségiek között zajló vita. Hiszen a műsorvezető lényegében csak megismételte amit a közgazdász Stephen Levitt bestsellerré vált „Freakonomics” című könyvében állít, nevezetesen kapcsolat mutatható ki az abortuszok törvényesítése és a javuló bűnözési statisztikák között: kevesebb nem kívánt, szegénységben és kivetetten felnövekvő gyermek pályája torkollik a bűnözésbe. Levitt színtelen tézisét éppen elegen vitatják; de Bennett, aki tudat alatt feketére festette azt, felállítva a „crime is black”, (a bűnözés fekete) egyenlőséget, most ezért vihart arat.
Más feketéket a vita a közösség öncsalásra való saját hajlamára emlékezteti. Aligha tehető különbség aközött, hogy a Ku-Klux-Klan gyilkolja a feketéket, vagy éppen ezt más feketék teszik meg – vélekedett Courtland Milloy. Csak ezért, mert Bennett fekete gyerekek abortuszáról beszélt – Milloy napi 1133 ilyen elítélendő cselekedetről beszél – hiba lenne, ha a feketék pusztán a fehérekkel szemben határoznák meg önmagukat. Mindenesetre Bennett akaratlanul is hatalmas szolgálatot tett a feketék önazonosságának megtalálásában.
origo.hu
A történelem legsötétebb időszaka sejlik fel Magyar Péter újabb botránya kapcsán
