Jogszabály-módosítással a lakásmaffia ellen

Januártól léphetne hatályba az a jogszabály-módosítás, amely alapján a közjegyzők és az ügyvédek a Belügyminisztérium központi nyilvántartó rendszeréből közvetlenül, elektronikus úton tájékozódhatnának az ügyfelek személyi adatairól, és ezzel hatékonyabban lehetne fellépni a lakásmaffia ellen. A fő cél, hogy ki lehessen szűrni, a személyi okmány valódi-e vagy hamis.

Kapás Katalin, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke szerint legkorábban jövő év januárjától léphetne hatályba az a jogszabály-módosítás, amely alapján a közjegyzők és az ügyvédek a Belügyminisztérium (BM) központi nyilvántartó rendszeréből közvetlenül, elektronikus úton tájékozódhatnának az ügyfelek személyi adatairól. Hozzátette: jelenleg a kabinet előtt van a lakásmaffia elleni hatékonyabb fellépést biztosító javaslat.

A módosítással vissza lehetne szorítani az ingatlanokkal kapcsolatos visszaéléseket azzal, hogy a szerződéseknél közreműködő, azokat ellenjegyző közjegyzők és ügyvédek kellőképpen tájékozódhatnának a megállapodó ügyfelek személyazonosságáról. Adatvédelmi szempontból kényes területet érint a módosítás, és ez lehet a szabályozás esetleges késlekedésének oka – jelentette ki Kapás Katalin.

A közjegyzőknek most is azonosítani kell az ügyfeleket, ám a bemutatott okmányok valódiságát nem tudják teljes bizonyossággal ellenőrizni. A javaslat ehhez biztosítana szélesebb lehetőséget, mivel a jövőben a közjegyző a fényképes személyazonosító okmányokat (személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél) a számuk alapján tovább ellenőrizhetné a nyilvántartásban, ahol az okmány számához rendelt – a személyi okmányban egyébként megtalálható – adatokat nézhetné meg. Ez alapján megoldott lenne minden más személyi okmány ellenőrzése a külföldi állampolgár útlevele kivételével. A közjegyző saját azonosítójával a személyi okmány számára kereshetne rá az elektronikus nyilvántartásban, és rövid idő alatt hozzáférhetne az ügyfél nevéhez, születési időpontjához, fényképéhez, aláírásához, lakcíméhez és állampolgárságához.

A fő cél annak kiszűrése, hogy a személyi okmány valódi-e vagy hamis, azt elvesztették-e vagy ellopták. Az ügyvédeknél szűkebb körű és fakultatív lenne a személyi adatok ellenőrzése, a közjegyzők továbbra is hivatalból lesznek kötelesek az ellenőrzésre.

A BM nyilvántartási rendszerére való rákapcsolódás az ügyfelek felé nem jelentene költségnövekedést, a minisztérium ugyanis szinte ingyen, minimális adatátviteli díj fejében bocsátaná a közjegyzők rendelkezésére az adatokat. A közokiratok hamisításának kivédésére a jövőben közjegyzői bélyegzőket csak az a cég készíthetne, amely a MOKK által erre kiírt közbeszerzési pályázatot ajánlatával megnyeri, és a bélyegzőket egyedi azonosítóval is ellátnák.

(Forrás: Napi Gazdaság)