„Magyarosítás” Magyarországon – újabb antiszemita vádak

Magyarországon a választók tíz százaléka nyitott az antiszemita jelszavakra, amelyeket korántsem csak a szélsőjobb használ – írja a Hagalil című német honlap. Az afroamerikaiak viszont az Egyesült Államok kormányát vádolják rasszizmussal a Katrina hurrikán idején tapasztaltak miatt- közli a Die Welt.

Hagalil (hagalil.com)

Az antiszemitizmus kipellengérezésére specializálódott müncheni honlapon Karl Pfeifer „Magyarosítás” Magyarországon című, sokadlagos frissességű írásában foglalkozik a hazánkban „tomboló” szélsőjobboldali veszéllyel. Az nem derül ki a brosúra ízű cikkből, hogy megírásának mi volt a konkrét apropója.

A szélsőjobboldaliak Magyarországon az államszocializmus csődjére, a radikális gazdasági változásokra, mely a lakosság jelentős részénél identitásválságot okozott, a vádaskodások már „bizonyított” eszközével reagáltak. Ezt szolgálják a kisebbségeknek bűnbakokként történő beállítása is.

Magyarországon antiszemitizmus nem csak a szélsőjobboldalon található. A nemzeti-konzervatív egykori kormányzópártnak, a Fidesznek az országon belüli ellenségei: a liberalizmus, a kozmopolitizmus, a nemzetközi és a városi életmód, a kapitalizmus, a szocializmus és az univerzalizmus. Ezek által az eredeti kultúra nyugatosodik és idegen elemeknek lesz kitéve – vélekednek a nemzeti konzervatívok. Ezzel szemben meg kell védeni a magyar szellemet és az etnikai alapon meglapozott homogén identitást. A gyökértelen „idegenek”, a nemzeti kultúra lerombolói, akiknek nincs önazonossága, őket ki kell rekeszteni. Azt ugyan általában nem mondják ki, hogy a zsidókra gondolnak.

A „magyarság etnizálása” 1998 és 2002 között érte el csúcspontját, amikor egyfajta nemzeti–népi radikalizálódás irányába mozdult el. Orbán Viktor vezetése alatt a Fidesz célként tűzte ki, hogy minden szélsőjobboldali erőt magához kapcsoljon. Éppen ezért támogatták például a szélsőjobboldali és antiszemita médiát. Lovas István – egyik legfontosabb újságírójuk – nemcsak a médiában dolgozott, hanem a szélsőjobb felé összekötőként is tevékenykedett – állítja a lap.

A Fidesznek 2002-ben teljesen sikerült magához kötnie a szélsőjobboldalt(!), a párt mégis néhány tízezer szavazattal elveszítette a választásokat. 2006-ban ismét választanak Magyarországon, most a Fidesz arra törekszik, hogy megcélozza a politikai élet centrumát, sőt a baloldalt is. A budapesti gettó felszabadulásának 60. évfordulóján majdnem a teljes Fidesz vezetés megjelent. Hogy ezt mennyire gondolták komolyan, vagy ez pusztán taktikai okokkal magyarázható óvatosság, mint egyes megfigyelők vélik, azt majd a jövő mutatja meg.

Ezt követi a lapban a magyarországi antiszemitizmus első világháború utáni történetének hosszadalmas és igen egyoldalú ábrázolása.

Az 1989-es fordulat után a nyílt antiszemitizmus drámaian megnőtt. A szerző végül egyetértően idéz a Neue Zürcher Zeitung 2005. március 21-i számából: „Már 1990-ben, az első szabad választásokon, a médiában vad antiszemita kirohanásokat intéztek jobboldali politikusok. Ma a magyarországi antiszemitizmus jelensége igen komplex. A nyilvánosság előtt előadott gyűlölettel teli rasszista jelszavaktól egészen a mindennapokban a társadalom többsége által ismert antiszemita kód használatág terjed. (...) A választók mintegy tíz százaléka nyitott az antiszemita jelszavakra.”

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilap Afroamerikaiak harcolnak a rasszizmus és a szegényég ellen címmel tudósít az egymillió ember menetének tizedik évfordulóján megrendezett washingtoni demonstrációról.
(A szervezők egyelőre nem közöltek adatokat a résztvevők számáról.)

A tüntetés számos résztvevője vetette a kormány szemére, hogy New Orleans többségében fekete lakosságának nem segített.

„Ha az emberek a háztetőkön szőke hajúak, kék szeműek és fehér bőrűek lettek volna, akkor időben tettek volna valamit értük”, nyilatkozta Louis Farrakhan, a Nation of Islam szervezet alapítója, a tüntetés egyik szervezője. Az egykori amerikai elnökjelölt és polgárjogi aktivista, Jesse Jackson felidézte azokat a képeket, melyek az árvíztől körbezárt New Orleansban készültek. Ennek politikai tetteket kell elindítania, hogy végre véget érjen a feketék és a szegények nyomora. „Azért tüntetünk, mert még mindig mély árok választja el a két Amerikát.”

A Katrina hurrikán váratlanul szembesítette az amerikai lakosságot a feketék nyomorával, s heves vitákat váltott ki az Egyesült Államokban a rasszizmusról, és a kisebbségek hátrányos szociális megkülönböztetéséről. A legtöbb Katrina–áldozat olyan fekete volt, aki egyszerűen pénzhiány miatt nem tudott elmenekülni az áradások elől. Ezernél is többen veszítették életüket a hurrikán és az azt követő árvíz miatt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A vezető német konzervatív napilap Steinbrück évekig tartó takarékosságot hirdet című írásában foglalkozik a kijelölt pénzügyminiszter terveivel.

Peer Steinbrück (SPD) a polgárokat és a vállalkozókat több évig tartó takarékosságra készítette fel. Az SPD elemzései szerint 2006-ban minimum 14,5 milliárd eurót kell megtakarítani, ennek elfogadását a szociáldemokraták a CDU-val történő koalíciós tárgyalásokon, mint minimum követelést szeretnének elérni.

Steinbrück a tárgyalások megkezdése előtt kijelentette: „Nem szabad olyan ígéreteket tenni, melyekre nincs költségvetési fedezet.” Meggyőződése, hogy az EU bizottsága csak 2007-ig ad időt Németországnak, hogy ismételten belül maradjon a három-százalékos államháztartási hiányon.

Az SPD elemzései szerint, ha az EU 2007-ig engedélyezi a maastrichti követelmények megsértését, a háromszázalékos hiány túllépését, akkor kell jövőre a költségvetésben 14,5 milliárd eurót megtakarítani. Ha Brüsszel ezt már előrehozná, akkor a büdzsének 22,5 milliárd euró megtakarítására lenne szüksége.