A Pyrococcus furiosus abban különbözik a legtöbb élőlénytől, hogy noha magas hőmérsékletű környezetben él, anyagcseréje akkor sem változik, amikor néha jeges vizekre sodródik, márpedig éppen erre van szükség akkor, ha földi növényekkel akarják betelepíteni az igen zord környezetet biztosító Marsot.
A mélytengeri vulkánikus hőforrásokban élő Pyrococcus furiosus baktériumokat az áramlatok időnként kisodorják a környező jeges vízbe, és az anyagcseréjük ettől az erős stressztől sem változik meg. A több ezer méteres mélység nagy nyomása mellett a víz hőmérséklete elérheti a 400°C-os hőmérsékletet is. Az erősen savas közegben élő baktériumok széndioxiddal táplálkoznak, és 70-103°C hőmérséklettartományban a molekuláris oxigén teljes hiányában is jól szaporodnak.
A kutatók sejt-tenyészetekben már igazolták, hogy a Pyrococcus furiosus génjeinek beültetésével hőmérséklet-tűrőbbé lehet tenni a növényi sejteket. Most a hő-tűrő baktériumokon kívül a sarki hidegben tenyésző baktériumok génjeivel is kísérleteznek. A következő lépés a genetikusok kedvenc kísérleti növényének, a lúdfűnek (arabidopsis) genetikai módosítása lesz, s így előbb-utóbb elkészülhet az „űrnövény”.
hvg.hu
ponthatárváró
Szerdán este derül ki, kit vettek fel egyetemre
