Nőtt az infláció – elsősorban az üzemanyagárak miatt

Szeptemberben a tizenkét havi infláció 3,84 százalékot mutatott – derül ki a Napi Gazdaság konszenzusából. Ez valamelyest gyorsulás az augusztusi várakozásokhoz és a KSH által közzétett adathoz képest egyaránt – augusztusban a várt 3,76 százalék után a KSH 3,6 százalékot közölt.

Az üzemanyag-árak szeptemberi elszaladásának hatásait októberben minden bizonnyal ellensúlyozza az előrehozott áfacsökkentés.

A Reuters szeptemberre 3,79 százalékos előrejelzést közölt. Az előző havihoz viszonyított áremelkedés az augusztusi –0,24 százalék után pozitívba fordult, az elemzők 0,34 százalékos áremelkedést várnak. Az augusztusi várakozásokhoz képest az elemzők lejjebb hozták mind az év végi, mind pedig az idei átlagos áremelkedésre vonatkozó várakozásaikat. Decemberre most 3,7 százalékot mutat a konszenzus (augusztusban ez 3,93 százalék volt, a legutóbbi Reuters-prognózis 3,69 százalékot mutat).

Az átlagos inflációra az augusztusi 3,73 százalék után most 3,69 százalék a konszenzus, a Reuters 3,7 százalékot jelentett. A várakozások az egy évre visszatekintő maginfláció enyhe növekedését mutatják: augusztusban az 1,6 százalékos várakozás után 1,7 százalék lett, most 1,8 százalékot várnak a szakértők.

Abban megegyeznek az elemzők, hogy „szeptember az infláció szempontjából az üzemanyagárak megugrásáról szól”. Az augusztusi árindexben ez még nem jelent meg, októbertől meg már visszafoghatja az áfacsökkentés hatása, valamint az olajár lefelé korrigálása is – vélekedik Pintér András, az IEB szakértője. Szerinte az üzemanyagárak miatt az infláció ismételten 4 százalék környékére – az sincs kizárva, hogy kismértékben fölé – emelkedhet. A többi soron azonban minimális lehet a változás, talán a ruházati cikkek szezonális áremelkedése a kivétel – kommentál Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője. Most is kérdéses az élelmiszerárak alakulása, alapvetően a szezonális termékek árai okozzák a bizonytalanságot, van, aki csökkenést vár, van, aki ellenkezőleg vélekedik. Németh Dávid, az ING Bank elemzője a tartós fogyasztási cikkek áraival kapcsolatban arra számít, hogy a forint gyengülése gyengíti a termékcsoportra eddig jellemző deflációs trendet.

Az év hátralévő részében nem várnak forradalmi változásokat az elemzők. Az olaj árában már nem várható további nagy emelkedés, a tartós fogyasztási cikkek árainak növekedése a nulla szint köré áll be. Az utolsó negyedévben a tavalyi nagyon alacsony havi ütemek miatt a 12 havi rátában nem lesz komolyabb csökkenés – vélekedik Samu János, a Concorde elemzője. Daróczi Dávid, az MKB szakértője szerint a jövő év elejének meghatározó aspektusa az áfacsökkentés lesz, aminek mintegy fele januárban át is megy az árakon.

Forrás: Napi Gazdaság