Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A vezető német konzervatív napilap További győztes című vezércikkében foglalkozik a brit diplomácia szerepével a török és horvát felvételi döntés ügyében.
A szerző megállapítja, ideje volt már megkezdeni Horvátországgal a csatlakozási tárgyalásokat, de a mostani döntéshez az azt kísérő körülmények miatt furcsa mellékíz társul. Még pénteken az ENSZ főügyésze – akiből az EU gyakorlatilag bírát csinált Horvátország ügyében – csalódottságáról beszélt a zágrábi hatóságok együttműködési készségét illetően. Hétfőre a Gotovina-ügyben Carla Del Ponte már csupa dicséret volt. Mi történt ezen a hétvégén? Könnyen lehet, hogy néhány telefonbeszélgetés a brit (és amerikai) partnerekkel segített az ügyésznő megvilágosodásában és megkönnyítette a csere üzlet megkötését. Ha valóban úgy áll, amint a kritikusok állítják, hogy Ausztria mindig Horvátország szomszédaira is gondolt, úgy szintén feltételezhető, hogy a brit elnökség kezdettől fogva ezt az országot tényleg alkutárgynak tekintette. Lehet, hogy igaz, amit az éjszakai válságülésen már feltételeztek, nevezetesen Horvátországot, mint csalit dobták oda Ausztria elé, hogy az könnyebben beleegyezzen a török EU tárgyalások megindításába?
Miközben a kontinensen európai válságról beszélnek és bővítési fáradtság uralkodik, addig az eltelt hónapok brit elnökségének mérlege londoni szempontból nem is olyan rossz. Az alkotmányt sikerült elgáncsolni, a költségvetést megtorpedózták, a nem kedvelt masírozás a mind szorosabb uniós együttműködés felé holtpontra jutott – a résztvevők szinte megoldhatatlan feladatok előtt álnak. S mindeközben Törökországot a tagság útján sikerült elindítaniuk. Ilyen körülmények közepette Horvátországgal szemben egy kissé nagylelkűbbek is lehetnek.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap A Törökország-megállapodás egy politikai csereüzlet volt címmel megerősíti az FAZ-nek a Zágráb-Ankara paktumra vonatkozó információit.
Aligha hihető, hogy véletlen lett volna, a Horvátország felvételével kapcsolatos EU-blokád a Törökországgal kapcsolatos kompromisszummal egyszerre szűnt meg. Az ENSZ fővádlójának Carla del Ponte-nak a néhány napon belül bekövetkezett véleményváltozása vezette be a fordulatot. Erre ugyan nincsenek bizonyítékok, csak súlyos indítékok. Például az osztrák külügyminiszter-asszony, Ursula Plassnik nyíltan elismerte, hogy a luxemburgi kompromisszum keresésben Horvátországról is beszéltek. Nagy Britannia ezt utólag tagadta. Tény azonban, hogy az elmúlt hetekben több uniós tagállam kormánya is jelezte, lehetségesnek tekintik a csatlakozási tárgyalások megkezdését Horvátországgal is.
A cikk írói szerint mire Törökország csatlakozni fog, addig már Románia, Bulgária, Horvátország, valamint Macedónia is taggá válik. Akkor az EU a mai 456 millió helyett 562 millió lakost fog számlálni és 30 országot átfogni. Ezzel azonban nincs vége: Ukrajna a következő évben belépési nyilatkozatot kíván tenni, Szerbia/Montenegró éppen most állapodott meg az unióhoz történő közeledésről. Amennyiben ők is felvételre kerülnek akkor már 32 országról és 618 millió lakosról beszélhetünk. Nem zárható ki, hogy a következő 15- 20 évben Albánia és Bosznia-Hercegovina is tagja lesz az uniónak.
origo.hu
Súlyos baleset történt Bicskénél, óriási a dugó
