Seszták Ágnes: A turulmadár, azaz a kerecsensólyom (Falco cherrug) a magyar eredetmondánk mitologikus madara, látható a nagyszentmiklósi aranyleleten. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelemig a koronát viselő turul volt a magyarok hadi címere. A monda szerint Levédiából a honfoglalók egy sugallatra követték a madarat nyugat felé. Végül ott telepedtünk le, ahol a kerecsensólyom utolsó élőhelye található. Álmos vezér édesanyjának, Emesének volt egy álma, melyben egy héja formájú madár jelent meg neki, és teherbe ejtette. Ez volt a turul, illetve a kerecsensólyom. Kiemelten védett madarunk eszmei értéke egymillió forint. Nem tűri a fogságot, a szabadság jelképe, büszke vadmadár, ezért is választották a magyarok mitikus madaruknak. Amikor a kerecsensólyom párt választ magának a szövetség életre szóló.
Ebbe a mítoszba rondított bele két alak, nyilvánvaló provokációs céllal. A Nemzetbiztonsági Hivatalban nyilasok ülnének? A hivatal jelképe a csőrében kardot tartó, kitárt szárnyú turul, az Árpád-sávos címerünkkel. Azt sem hiszem, hogy tízmillió nyilas direkt olyan ötvenforintossal fizet, aminek a hátulján kerecsensólyom ül. Szeretném én látni, amint Ungár beleköt az amerikai fehér fejű sasba vagy a franciák Napóleon mítoszába.
(Magyar Nemzet, 2005. október 14.)

Illegálisan gyűjtötte a színesfémet a guberáló, milliókat keresett