Gyurcsány: Álljon már meg a menet!

Azt tudom mindenkinek mondani, hogy ugyanazt mondtam Tony Blairnek négyszemközt, mint amit nyilvánosan – fejtette ki heti rádióinterjújában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki késznek mutatkozik bizonyos kompromisszumokra a brit költségvetési javaslat kapcsán. Ugyanakkor jelezte, hogy a csökkenő költségvetés terhét nem szívesen állnák az új tagállamok.

Magyarország tavaly május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz, egy költségvetési időszaknak a közepén, ezért nekünk 2004 közepétől 2006 végéig egy meglehetősen szolid költségvetésünk van. És az is jól látszik, hogy 2007. január elsejétől a lehető legrosszabb költségvetés, amit el tudunk képzelni, az is legalább háromszor ilyen jó lenne – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott szokásos heti rádióinterjújában.

Gyurcsány úgy vélte: az, hogy a jelenlegi, előnytelen költségvetés fennmaradását jelenti, ha nem fogadják el az újat, még „nem elegendő ok arra, hogy egy öntudatos nemzetet – mint amilyen a magyar – arra kényszerítsenek, hogy föladja az álláspontját”, ám „a végén, az utolsó éjszakákon,vagy most két hét múlva, vagy most, ha nem jutunk egyezségre, akkor jövő júniusban, az utolsó éjszakákon mindenki belátja, hogy itt vagy ott kell neki kompromisszumot kötni”. Mindemellett a kormányfő korainak látta a brit ajánlat elfogadását. A miniszterelnök megismételte: összesen a magyar költségvetés kevesebb mint egy százalékáról van szó, s a legfontosabb kérdés, hogy ezt az összeget mire fordítják.

Walestől Szabolcs-Szatmárig

„Magyarország összes európai uniós támogatása – beleértve a mezőgazdasági támogatásokat is – 2007 és 2013 között a hét évben együtt 8-9 ezer milliárd forint (az eredeti EU-bizottsági javaslat szerint – szerk.). Ha a brit javaslat következne be, akkor ennek a pénznek körülbelül a 4-5 százalékát érintené az összes elvonás, azaz nem arról szól a történet, hogy akkor nem tudunk iskolát felújítani, nem tudunk utakat építeni, hanem hogy 4-5 százalékkal kevesebbet, mint amit lehetne” – érvelt Gyurcsány. Az európai uniós felújítások kapcsán szerinte egyetlenegy év alatt akkora összegről van szó, amely kétszer-háromszor meghaladja az összes gyógyszertámogatást, majdnem megegyezik a teljes nagy gyógyellátási kasszával és másfélszerese a teljes magyar általános és középiskolai oktatás állami támogatásának.

Ugyanakkor a britek mintha időnként azt szeretnék, hogy a csökkenő költségvetés esetén a csökkenés fő terheit azt az új tagállamok viseljék – jelezte – „mi meg azt mondjuk, hogy álljon már meg a menet, éppen arról szól az Európai Unió, hogy ide kell a legtöbb pénzt befektetni, hogy ne legyen égbekiáltó különbség Skócia, Wales, Burgundia és mondjuk Békés megye vagy Szabolcs-Szatmár között.”

Az uniós költségvetés kapcsán „négypárti kezdeményezéseket nem fogok tenni”, a brit javaslatra a választervezetet az európai ügyek hivatala készíti el – jelentette ki a kormányfő. Az általuk elkészített tervezetről kedd délután értekezik Gyurcsány „a kormány több tagjával és a szakértőkkel.”

Azt tudom mindenkinek mondani, hogy ugyanazt mondtam Tony Blairnek négyszemközt, majd később azt mondtam az öt miniszterelnök társaságában, mint amit mondtam nyilvánosan is. Nincs itt nagy titok – fejtette ki Gyurcsány, megkerülve a választ arra a kérdésre, hogy belemenne-e valamilyen kompromisszumba. „Nem kevesebbről szeretnék tárgyalni, hanem a többről” – állította.

„Rossz kérdés volt”

A mi álláspontunk nagyon világos volt végig – jelentette ki a múlt évi népszavazásról Gyurcsány Ferenc. „Ez egy rossz kérdés, felelőtlen kérdés és mindig elmondtuk, hogy ezt gondolták a mai ellenzék pártjai is amikor ők voltak kormányon. Erre a rossz kérdésre nem lehetett jó választ adni, ezért Magyarország túlnyomó többsége nem támogatta ezt a kérdésfeltevést” – fejtette ki arra reagálva, hogy a Lelkiismeret ’88 csoport emlékezést szervezett a kettős állampolgárságról szóló népszavazás évfordulóján a Parlament előtt és a kormányfő házánál.

A parlamentben hétfőn elmondottakhoz hasonlóan Gyurcsány ismét Veres Péter szárszói, 1943-as beszédét idézte, miszerint „az az igazi népi demokrata vezetőként is, aki el tudja fogadni, hogy egy nemzetben sokfajta vélemény létezik”. Gyurcsány kijelentette: „Magyarországnak ártott a népszavazás. A népszavazás következményeként indulatosabb és mélyebb viták osztották meg a magyar nemzetet határon belül és határon kívül.”.