Továbbra is többségben a pesszimisták

Decemberre javult az országban a közhangulat, bár még mindig azok vannak többségben, aki szerint „rossz irányba mennek a dolgok” – derül ki a Szonda Ipsos decemberi felméréséből. A megkérdezettek szerint az uniós tagságra való felkészültségünk nem igazán jó, a többség szerint csatlakozásunk inkább hátrányokkal járt.

A Szonda Ipsos decemberi felmérése szerint év végére javult az országban a közhangulat; bár még mindig azok vannak többségben, aki szerint „rossz irányba mennek a dolgok”, egyik hónapról a másikra ugrásszerűen megnőtt azok aránya, akik igennel válaszoltak arra a kérdésre, miszerint „jó irányba mennek-e a dolgok”. Decemberben ugyanis a megkérdezettek 31 százaléka voksolt a jó irányra, a novemberi 26 százalék után. A rossz irányra egy hónapja 59 százalék mondott igent, legutóbb pedig 54 százalék, így a novemberi 33 százalékos különbség az év utolsó hónapjára 23 százalék lett a két tábor között – írja a Világgazdaság.

Závecz Tibor kutatási igazgató a lapnak elmondta: valamelyest javultak a gazdasági kilátásra vonatkozó megítélések is. Augusztustól novemberig lényegében nem változtak a várakozások sem az ország, sem a családok gazdasági helyzetével kapcsolatban: a megkérdezettek hozzávetőleg fele vélte úgy hónapról hónapra, hogy változatlan lesz a pénzügyi helyzet. A fennmaradó csoport pedig osztozott a jobb vagy rosszabb kilátásokon úgy, hogy mindig többen voltak azok, akik mind az ország, mind a családok gazdasági kilátásaira pesszimista várakozásokkal tekintettek. Decemberre azonban már 28 százalék vélte úgy, hogy jobb lesz a családja pénzügyi kilátása (28 szerint rosszabb lesz, 44 százalék szerint változatlan) – novemberben ez a szám 23 százalék volt. A novemberi 25 után decemberre 31 százalék nyilatkozott úgy, hogy az ország pénzügyi helyzete is javul majd (ugyanennyien gondolják, hogy rosszabb lesz, s 38 százaléknyian azt, hogy változatlan).

A megkérdezettek szerint az uniós tagságra való felkészültségünk nem igazán jó: egy százfokú skálán ezt 30–38 közé tették az elmúlt hónapokban. A kutató szerint ez a szerény mutató jelzi, hogy kevésbé az EU-hoz tartozónak érzik magukat az emberek, a lemaradottságot élik meg. Nem jobb a helyzet abból a szempontból sem, hogy vajon az EU-csatlakozás inkább előnyökkel vagy hátrányokkal jár-e. 2005 decemberében 44 százalék a hátrányra, 37 pedig az előnyre voksolt. Ha ez emberek nem érzik a kedvező hatást, nem célszerű a politikusoknak bennünket segítő szervezetnek feltüntetni az uniót – véli a kutató. Az emberek csalódottak a várakozásaikhoz képest, a tagság nincs hatással mindennapjaikra, s ezt a csalódottsággal vegyes irigységet vetítik ki az unióra.

(Világgazdaság)