Az ekhót senki nem ismeri

Annak ellenére, hogy az ekho szabadon választható adózási forma, az érintett társaságok nagy részénél korántsem szabad választás kérdése. A szociális tárcánál vizsgált szerződések 30-35 százalékánál állapították meg, hogy valójában munkaviszony jellegű foglalkoztatást takar.

Az ekhót senki nem ismeri, mert nem akarják megismerni vagy félreértelmezik – fogalmazott a Napi Gazdaságnak nyilatkozva az adózási forma lehetséges terjedését firtató kérdésre válaszolva Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke.

Van olyan cég, amelyik végrehajtási rendeletre vár – holott egy adózási formához nem adnak ki ilyet –, sok helyen nem foglalkoznak a kérdéssel, számos cég pedig egyszerűen kivár. Zara szerint annak ellenére, hogy az ekho szabadon választható adózási forma, az érintett társaságok nagy részénél korántsem lesz az szabad választás kérdése, ráadásul több helyen a ma munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottak számára is az ekhót „ajánlja” a cégvezetés. Az ő esetükben ez ugyan a közterhek mérséklődésével jár, azonban a juttatásokhoz való jogosultság is csökken ennek következtében – jegyzi meg a szakértő.

A média kivár

Zara úgy véli, nem valószínű, hogy az első félévben rendeződik a színlelt munkaszerződés problémájával érintett társaságok többségénél a kérdés – főként az ekho hatálya alá nem tartozó tevékenységek esetében. A színházaknál csak az új évadra szóló szerződések megkötésekor gondolhatják újra a foglalkoztatást, ami a májusi–júniusi időszakra esik, a médiában pedig egyelőre kivárnak. A szakértő szerint a többi ágazatban nem valószínű, hogy tömegesen mondanának le az adóoptimalizációról, inkább a fekete foglalkoztatás irányába lépnek majd (dacára a beígért fokozottabb ellenőrzéseknek).

A nagyobb létszámú társas vállalkozásokban emellett lehetséges a társasági tagi jogviszony kiterjesztése által megvalósított adóoptimalizáció is – jogi szempontból ez utóbbi eljárás is aggályos lehet ugyan, ennek felderítése azonban jóval nehézkesebb.

Sokan kockáztatnak majd, illetve inkább számolnak a szankció eshetőségével és összegével, minthogy legalizálják az esetlegesen vitatható szerződéseket. Ahol pedig biztosra mennek, és legalizálnak, az a jelenlegi foglalkoztatottak bérének komoly csökkenésével vagy elbocsátásokkal jár majd – állítja Zara.

Szerződésekkel álcáznak munkaviszonyt a szociális tárcánál?

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legutóbb nyilvánosságra került vizsgálata szerint a szociális tárcánál túl magas a megbízási szerződések száma, ráadásul ezek részben jogi, részben a gazdálkodási hatékonyság szempontjából megkérdőjelezhetők. Bihary Zsigmond főigazgató szerint a vizsgált szerződések 30-35 százalékánál állapították meg, hogy az valójában munkaviszony jellegű foglalkoztatást takar. A gondot igazából az okozza, hogy nem feladat- vagy programorientált a finanszírozás, hanem bázisalapú, és nincs normatív alapon meghatározva az egyes feladatok létszámigénye, s a létszámleépítések előtt sem végzik el a szükséges számításokat – nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Bihary. Így vált széles körű gyakorlattá, hogy jogi vagy alaptevékenységre, gazdálkodási feladatokra megbízási szerződéseket kötnek. Az ÁSZ által megkérdőjelezett jogviszonyok rendezésére a nyilvánosság (az érintettektől érkező intézkedési tervről, valamint a vizsgálatok eredményéről tájékoztatja az ÁSZ az Országgyűlést) szoríthatja rá a szervezetek vezetőit, szankcionálási lehetőség azonban nincs.

Napi Gazdaság