Kiszolgáltatottabbak az EU új tagállamaiból érkező munkavállalók

Az Európai Bizottság február 8-án jelentést tesz közzé, amelyben sürgeti a régi tagállamokat, hogy nyissák meg munkaerőpiacukat az újak előtt. Mivel a bevándorlási törvény előbb született meg, mint ahogy az unió bővítésére sor került volna, a csatlakozási szerződések a régi tagállamokra hagyták, megnyitják-e munkaerőpiacukat az újak előtt.

Tegnap lejárt a határidő, ameddig az uniós tagállamoknak át kellett ültetniük törvénykezésükbe azt a 2003-ban elfogadott uniós bevándorlási törvényt, amely széles jogokkal ruházza fel az unión kívülről érkezett bevándorlók közül azokat, akik öt éve legálisan tartózkodnak valamely tagországban, megfelelő megélhetési forrásokkal, továbbá betegbiztosítással rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályok tényleges elfogadása után, néhány korlátozástól eltekintve, gyakorlatilag a befogadó ország állampolgáraihoz hasonló jogokat élveznek.

A munkavállalás terén így lényegesen jobb lehetőségeik vannak, mint a 2004 májusában csatlakozott országok munkavállalóinak. Ez utóbbiak számára 2006. májusig csak három ország, Nagy-Britannia, Írország és Svédország nyitotta meg a munkaerőpiacát, és május után a fentieken kívül csak Spanyolország és Finnország készül hasonló lépésre.

Az EU-n kívüli országokból érkezett bevándorlókra vonatkozó törvény alól három ország, Nagy-Britannia, Dánia és Írország opcionális felmentést kapott, és ha a többi 22 ország mindegyike érvénybe lépteti a jogszabályt, az mintegy 10 millió bevándorlót jelent, akik szabadon munkát vállalhatnak. Más kérdés, hogy e 22 ország közül eddig csak öt – Ausztria, Lengyelország, Litvánia, Szlovénia és Szlovákia – ültette át saját törvénykezésébe az uniós direktívát, így például Magyarország sem. Az Európai Bizottság (EB) a múlt héten közleményben tudatta, hogy a többi 17-tel szemben eljárást kezdeményez, így várható, hogy előbb-utóbb ezek is életbe léptetik a rendelkezést. Ez azt jelenti például, hogy egy Belgiumban 2000 óta élő kongói bevándorlónak joga volna ott munkát vállalni, míg egy magyarnak vagy lengyelnek nem.

Az EB foglalkozási ügyekért felelős biztosa, a cseh Vladimír Spidla szóvivője ezt a diszkrepanciát „bonyolult helyzetnek” minősítette, ami annak a következménye, hogy a bevándorlási törvény előbb született meg, mint ahogy az unió bővítésére sor került volna, és a csatlakozási szerződések a régi tagállamokra hagyták, megnyitják-e munkaerőpiacukat az újak előtt. Az EB február 8-án jelentést tesz közzé, amelyben sürgeti a régi tagállamokat, hogy nyissák meg munkaerőpiacukat az újak előtt – közölte a szóvivő –, amivel növekszik a rájuk gyakorolt nyomás.

Forrás: Napi Gazdaság