Beperelte a pénzügyminisztert Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi elnöke a Fővárosi Bíróságon – értesült a Magyar Nemzet. Trinn Gábor, Mellár Tamás ügyvédje a lappal közölte: azért indították el a pert, mert Veres János egy parlamenti felszólalásában úgy nyilatkozott: a KSH korábbi vezetőit többek között azért kellett meneszteni, mert a szakma alapvető tárgyszerű követelményeinek nem feleltek meg. A miniszter annak ellenére tette a kijelentést, hogy a Fővárosi Bíróság tavaly több ítéletében is kimondta, a KSH korábbi vezetőit indokolás nélkül és jogellenesen menesztették posztjukról.
Eközben a Legfelsőbb Bíróság elutasította a KSH felülvizsgálati kérelmét, amelyben a hivatal egy korábbi jogerős ítélet megsemmisítését kérte. A KSH által megtámadott ítéletben a bíróság azt mondta ki, hogy Medgyessy Péter jogszerűtlenül távolította el posztjáról 2003-ban Mellár Tamást.
Berkecz Máriát, a Millenáris Kht. volt ügyvezetőjét Mizsei Zsuzsa jelentette fel, amikor a kormányváltást követően Berkecz helyébe lépett. Dokumentumok tanúsága szerint Mizsei ez irányú ténykedését a Keller László vezette közpénzügyi államtitkárság irányította, ám a feljelentéseken és más beadványokon Mizsei aláírása szerepel.
A kifogás kezdetben az volt, hogy a kht. jogsértően gazdálkodott az Orbán-kormány idején – reklámkarórákat ajándékozott például a kiállítások látogatóinak.
Amikor kiderült: semmiféle jogtalanság nem történt, a kht. pótmagánvád útján próbálta érvényre juttatni megalapozatlan büntető igényét. Új nyomozást kért, de a bíróság ezt elutasította és megszüntette az eljárást. Egy másik szálon azonban folytatódott az ügy: Mizsei jogsértőnek és érvénytelennek találta azt a munkaszerződést, amelynek alapján Berkecz 2002 májusában felvette a végkielégítését. Vádlott az ügyben Bártfai Béla, a Miniszterelnöki Hivatal korábbi államtitkára is, aki munkáltatóként írta alá a kifizetés alapjául szolgáló megállapodást.
A 2002 őszén elrendelt nyomozás után az ügyészség 2003 júniusában emelt vádat hűtlen kezelés címén. A munkaügyi bíróság ezután vizsgálta meg Berkecz munkaszerződését. A 2004 tavaszán kelt jogerős ítélet szerint jogszerű volt a végkielégítést megalapozó megállapodás. Ez a munkaügyi határozat akár perdöntő fordulatot is hozhatott volna a hétfőre kitűzött tárgyaláson, hiszen a munkajog szerinti törvényes intézkedést nem lehet bűncselekménynek minősíteni. Hétfőn – egy másik személy mellett – tanúként hallgatták volna meg Mizsei Zsuzsát.
Úgy tudjuk, a bíróság az utolsó pillanatban, tegnap délután telefonon értesítette a vádlottak védőit, hogy a tárgyalás elmarad, s az új időpont március 3-a lesz. A sajtóiroda kérdésünkre azt mondta, adminisztratív hiba történt. Úgy tudjuk, nem küldték ki a tanúknak az idézést. Az eljárás így akarva-akaratlanul kampányperré válik. Jelenleg a Berkecz-ügy az egyetlen, amely a Keller által kezdeményezett harminchat büntetőeljárás közül még folyamatban van. A többiről már kiderült, alaptalanok voltak.
A közgazdásznőt – mint emlékezetes – az emberi méltóságot súlyosan sértő orvosi ellenőrzésnek vetették alá a fogdában. Az ügyészségen úgy értesült a Magyar Nemzet, nem találtak bizonyítékot rá, hogy a vizsgálatot visszaélésszerűen végeztette volna el a rendőrség.
Mizsei Zsuzsát egyébként 2004 decemberében felállította székéből munkaadója, az SZDSZ-es vezetésű informatikai minisztérium. A közös megegyezéssel távozó ügyvezető, értesülésünk szerint nyolc számjegyű összegben vett fel végkielégítést, noha nem került az utcára, mint elődje, hanem a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában osztályvezetői álláshoz jutott. A végkielégítés nagyságát az informatikai tárca nem közölte, mert nem tartja közérdekű információnak. Mizsei Zsuzsa pedig nem reagált a lap megkeresésére.
origo.hu
1,72 milliárd forint volt a tét az ötös lottón
