Zúgolódnak a hazai nagyvállalatok – a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap legnagyobb befizetői – az innovációs járulék felhasználása miatt. Az évi tízmilliárdos bevételeket átláthatatlan pályázatokon, sokszor botrányos körülmények között osztja szét a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) – írja a Népszabadság.
A lapnak az egyik NKTH-pályázat névtelenséget kérő vesztese így számolt be: „Másfél óra várakozás után egy két főből – külföldre szakadt, a kutatási területünket saját bevallásuk szerint sem ismerő hazánkfiaiból – álló 'bizottság' elé kerültünk. Ötpercnyi, a szakmai témákat alig érintő beszélgetés után kiküldtek. Másnapra már meg is volt az eredmény: a pályázatunk gyenge, nem felelt meg.” Az akadémikus, aki két, szintén akadémikus kollégájával együtt ismertette a pályaművet, megalázónak, kihallgatásszerűnek nevezte a történteket. A projektben az egyik nagy magyar gyógyszergyár, két rangos hazai orvosegyetem és egy akadémiai kutatóintézet működött együtt egy világviszonylatban is újdonságnak számító gyógyszerkutatási eljárás eredményeinek termékké fejlesztése érdekében. Az Asbóth Oszkár-programban benyújtott pályázat ennek ellenére nem ütötte meg az NKTH által elvárt színvonalat.
Mások szerencsésebbek voltak: a tavalyi Jedlik Ányos-pályázaton nyert például „A piaci versenyképesség növelése a marhahús vertikumban„ (270 millió forint) pályázat csakúgy, mint az „Európa és Magyarország a középkori zenetörténetben” (50,3 millió) vagy az „Alaptalan alap: a tradíció folytonosságának és az életmű egységének kérdése Nietzsche, Lukács és Heidegger munkásságában„ (53,9 millió) című munka (utóbbira a Magyar Nemzet szerdai száma is felhívta a figyelmet, azt sérelmezve, hogy a baloldali Lukács életművének kutatására is jutott a pénzből).
Az NKTH állami intézmény, a pályázati rendszer a nagyvállalatoktól elvont innovációs járulékból, és az ezt kiegészítő költségvetési támogatásból, végső soron tehát adóbevételekből működik. A pénz (az idén több mint 36 milliárd forint) az Innovációs Alapba kerül. Mint az NKTH honlapján olvasható: ”a Hivatal célja, hogy az Innovációs Alap forrásainak többségét közvetlenül vagy közvetetten vállalati innovációra fordítsa„. A Jedlik Ányos pályázat kiírásában szó szerint is szerepel, hogy ez a forrás nem az intézményfenntartást szolgálja. Ehhez képest 2005-ben a legtöbb pénzt elköltő Jedlik Ányos pályázat, mely 11 milliárddal gazdálkodik, többek között a Meteorológiai Szolgálatnak, a Honvédelmi Minisztériumnak, a Színháztörténeti Múzeumnak és a Zenetudományi Intézetnek is adott támogatást – írja a Népszabadság.
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke a lapnak elmondta:vállalati oldalról és a kutatási szféra felől is számos kifogás érkezik hozzájuk az NKTH pályázataival kapcsolatban. A legnagyobb probléma – amint azt Rakusz Lajos, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke is megerősítette –, hogy a pályázati bírálatok és a döntések áttekinthetetlenek és önkényesek. A Boda Miklós NKTH-elnök által kiválasztott döntnökök nevét és az indoklást nem teszik közzé, és azok nevét is titkosítják, akik sikertelenül pályáztak. A lap úgy tudja, az elutasított pályázók közül többen bírósági jogorvoslatra készülnek, illetve kormányzati segítséget kértek. Az ügy információik szerint a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTpK) tegnapi, a miniszterelnök vezetésével ülésező tanácskozásán is szóba került.
(Népszabadság)
origo.hu
Így nézi le a nőket és tölti ki a dühét rajtuk Magyar Péter
