Die Welt (welt.de)
Irak felszabadítása és demokratizálása csak tovább élezi a közel-keleti feszültségeket – írja a konzervatív német napilapban Niall Ferguson. A Harvardon tanító történész szerint az az erőszak, amely ma a Közel-Keletet uralja, lényegében megegyezik azzal, amely a XX. században Európát darabokra szaggatta. Ferguson így foglalja össze a térségben uralkodó rendkívüli erőszak okait: az etnikai nyugtalanság, a gazdasági kiegyensúlyozatlanság és a birodalmak szétesése.
A második világháborút követő amerikai dominancia a térségben a vahabizmushoz (Szaud-Arábia) és a cionizmushoz (Izrael) fűződő különleges washingtoni kapcsolatra épült. Annak ellenére, hogy sikerült a szovjet befolyást a térségben korlátozni, az Egyesült Államoknak folyamatosan gondot okozott a béke megőrzése. Számos háború zajlott le a Izrael és az arab államok között. A csatatereken elszenvedett vereségeket követően az arabok a terrorizmus irányába fordultak, annál is inkább, mert Irán az 1979-es forradalommal kivonta magát Washington ellenőrzése alól, és a térségre leselkedő legfontosabb fenyegetéssé vált – idézi fel a történész.
Az iráni forradalmat követően az amerikaiak hatalmi játszmájukban Szaddámra, mint hasznos ellensúlyra tekintettek. E koncepció hiányosságai következtében az úgynevezett neokonzervatívok stratégiaváltást hajtottak végre, és a „demokratikus béke” teóriájához fordultak. Ez abból a feltételezésből indul ki, hogy két demokrácia sokkal kisebb valószínűséggel fog háborúzni, mint két diktatúra, vagy egy demokrácia és egy diktatúra. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy egy demokratikus Közel-Kelet egyúttal békésebb is lenne.Még ha az elmélet igaz is lenne, és Irakot sikerülne demokratizálni, akkor is számos nem demokratikus állam venné körül az országot, többek között Szíria, Szaúd-Arábia, Irán. Ráadásul a fenti elmélet nem számol azzal, hogy hány állam hullott a sikeres demokratizálás után polgárháborúba – jegyzi meg Ferguson – , hiszen a „demokrácia” nyilvánvalóvá tette Irakban a síiták, kurdok és szunniták közötti szakadékokat. Így könnyen lehet, hogy a folyamat nem demokratikus békével, hanem demokratikus háborúval ér véget, mert a kurdok fegyvert ragadnak a függetlenségükért. A szunniták ugyanezt teszik, hogy biztosítsák az uralmukat a nagyobb lakosságszámú, olajban gazdag síita tartományok felett.
Bizonyos értelemben az iraki polgárháború első lövései már eldördültek, és könnyen lehet, hogy Irak ugyanolyan polgárháborús fészekké válik, mint a hetvenes évek végi Libanon, csak éppen nagyobb és még véresebb lesz. Ez később regionális konfliktussá alakulhat, főként ha Irán hittestvérei oldalán beavatkozik. Ha lehet a XX. századi Európa tapasztalataihoz hasonlítani a jelenlegi Közel-keleti helyzetet, akkor most minden előfeltétel rendelkezésre áll, hogy az egész Közel-Kelet lángra lobbanjon. Az egyetlen „jó hír”, hogy elsőként a demokratikus béke elmélete válik füstté – írja Ferguson.
Bild Zeitung (bild.t-online.de)
Guido Westerwelle FDP-elnök és barátja esetleges „házasságát” boncolgatja a német bulvárlap. Mint írja, Westerwelle balkezének gyűrűs ujján egy különleges ékszer látható. Ez nyilvánvalóan tudatos jelzés az FDP elnökének részéről, aki hosszabb ideje él együtt az aacheni sportmenedzserrel, Michael Mronzcal. A Bild úgy tudja: a pár együtt töltötte az év végét Egyiptomban, nyíltan vállalva partneri kapcsolatukat.
Blick (blick.ch)
A svájci bulvárlap az európai CIA-börtönökkel foglalkozó egyiptomi faxszal foglalkozik, mely – mint írják – láthatóan megijesztette a kormányt. Ahelyett azonban, hogy a dokumentum tartalmával foglalkoznának, megkezdődött a kiszivárogtató személye utáni kutatás. A lap felteszi a kérdést: az amerikaiaktól való félelmében hallgat a kormány?
Mint azt már megírtuk, a Sonntags Blick egy, a svájci hírszerzés által megszerzett faxot közölt. Az egyiptomi külügyminiszter és az ország londoni nagykövete közötti üzenetváltásban az áll: 23 irakit és afgánt tartanak fogva Constanza közelében, és kihallgató központok vannak Ukrajnában, Koszovóban, Macedóniában és Bulgáriában is.
Moritz Leuenberger kormányfő a hírrel kapcsolatban kijelentette: a kabinetnek szerdán feltétlenül meg kell tárgyalnia az esetet. Micheline Calmy-Rey külügyminiszter hétfőn a külügyi bizottság előtt úgy fogalmazott „Ez az indiszkréció egy igen rossz startnak számít az Egyesült Államokkal most kezdődő szabadkereskedelmi tárgyalásokon”.
A lap egyik másik tudósításában arról számol be, hogy a Sonntags Blickben közölt lehallgatási jegyzőkönyv miatt a svájci katonai ügyészség nyomozást indít. A nyomozás egyrészt a jegyzőkönyvet publikáló Sonntags Blick, másrészt az ismeretlen kiszivárogtató ellen indul – nyilatkozta az ügyészség szóvivője Martin Immenhauser. A nyomozás elsődlegesen a lap főszerkesztőjére, Christoph Grenacherre, valamint arra a két újságíróra koncentrál, aki a faxot publikálta és részletes magyarázatokkal látta el.
A vád szerint hadititkot sértettek, ami öt év fegyházzal, vagy három év börtönnel büntethető.
Formálisan egyelőre csak előzetes vizsgálatról van szó. Egy másik eljárás során – ahol egyelőre ismeretlen személy ellen nyomoznak – kívánja a katonai ügyészség kideríteni, miként jutott el a lehallgatott egyiptomi fax a Sonntags Blick szerkesztőségébe.
origo.hu
"Köcsögök, elküldtem a k.rva anyjába" - így beszél Magyar Péter az újságírókról
