Mint arról az MNO korábban beszámolt, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten kijelentette: felháborítónak tartják hogy a minőségi szerkezetváltás biológiai alapjait jelentő génbanki hálózatot súlyosan veszélyeztető kormányzati lépések történtek.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára államtitkára ezzekl szemben kijelentette: az agrár kutatóintézetek integrációjával olyan koncentrált kutatóhelyi bázisok létrehozása a cél, amelyek hatékonyabban képesek működtetni a rendelkezésre álló infrastruktúrát, és takarékosabban gazdálkodnak az anyagi erőforrásokkal is. A politikus példaként említette a herceghalmi és a gödöllői kutatóintézetek összevonását, amelynek nyomán európai léptékű állattenyésztési és takarmányozási kutatóintézet jöhet létre, amely hatékonyan tudja felhasználni a későbbiekben az uniós forrásokat is.
Épp ezt kifogásolta a MAGOSZ részéről Ángyán József egyetemi tanár. Az érdekvédelmi szervezet szakértője elmondta: szerinte a magyar mezőgazdaságban a génbanki hálózat esetleges felszámolása a magyar mezőgazdaság jövőjét veszélyezteti. A professzor tűrhetetlennek tartotta, hogy Magyarországon azokat a kutatóintézeteket számolják fel, amelyek a magyar mezőgazdaság génállományát őrzik, amelyre a későbbi nemesítések során, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben szükség lehetne. Ángyán József példaként említette a tápiószelei Agrobotanikai Intézetet, amelyben a mintegy 100 ezer tételnyi magyar növényi-genetikai géntartalék mintegy 64 százalékát őrzik. Ugyanilyen sorsra jutott január 1-jével a Gödöllői Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet is. A professzor szerint azonban a legnagyobb baj az, hogy a megkezdett folyamatot az agrárkormányzat folytatni akarja, és további 24-35 kutatóintézetet kíván felszámolni a mezőgazdaságban. (radio.hu, inforadio.hu)
Fenyő Miklós
Kiderült, Fenyő Miklós miért lépett meg pár perc után egy koncertfellépéséről
