„Ellógják” a továbbképzéseket az orvosok?

A gyakorlatban egyetlen orvos sem dolgozik felügyelet mellett amiatt, hogy nem gyűjtötte össze a jogszabályban előírt mennyiségű továbbképzést igazoló pontot. A trükk: fellebbeznek a döntés ellen, s az akár egy évig elhúzódó eljárás alatt megszerzik a hiányzó pontokat.

A továbbképzéseket ellógó orvosok csak felügyelettel dolgozhatnának, ám a gyakorlatban ez sehol nincs így – mondta el Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára. A jogszabály szerint öt év alatt 250 pontot kellett összeszedniük tavaly március 31-ig a gyógyítóknak, akik ezzel bizonyítják, hogy naprakészek a szakmájukban. (Egy félnapos, teszttel végződő kurzusért öt-tíz pont jár.)

A törvény úgy szól: azt az orvost, aki nem tudta felmutatni a szükséges mennyiségű pontot, kizárják a MOK működési nyilvántartásából, és csak felügyelet mellett dolgozhat, amíg nem pótolja be a lemaradását. Ám ha az orvos fellebbez a MOK-nál, majd a bíróságon, az ítéletig változatlanul dolgozhat. Egy ilyen ügy akár egy évig is elhúzódhat. Gyenes Géza elmondása szerint a 32 ezer orvos közül 2500-3000 nem tudott kellő számú pontot felmutatni. Kisebb részük ki is került a működési nyilvántartásból, mivel nem aktívak már. A többiek azonban kivétel nélkül fellebbeztek. Közülük már ezerötszáz doktor be is szerezte a hiányzó „krediteket”, még az eljárás vége előtt.

A Magyar Hírlap kérdésére, miszerint nem veszélyezteti-e az ellátás biztonságát, hogy a fellebbezés ideje alatt ugyanúgy dolgozhatnak a továbbképzéseket korábban „ellógó” orvosok, Gyenes azt mondta: formálisan jogos a felvetés. Ám az esetek többségében csak figyelmetlenségből nincs meg a kellő pontszám. Van olyan professzor, aki többször tartott orvoskollégáinak is pontot jelentő előadást, csak éppen elfelejtette jóváíratni magának. Rácz Jenő egészségügyi miniszter korábban azt mondta: nem a tárcának kell kezdeményeznie a számonkérés szigorítását, az orvosi kamarától pedig nem érkezett ilyen javaslat. Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt mondta: a fellebbezéssel kínálkozó kiskapu nem veszélyeztetheti a betegellátás biztonságát. Szerinte éppen az a cél, hogy a rendszer elnézőbb legyen. Főként kis létszámú szakrendelőkben egy ember felfüggesztése is fennakadást okozhat – írja a Magyar Hírlap.


(Magyar Hírlap)