Kevés az informatikai szakember a piacon, mert részben a hazai szakcégek, részben a Magyarországon termeltető vállalatok felszívják a rendelkezésre álló munkaerőt. A jelenség arra utal, hogy „mozog a piac”, azaz úgy tűnik, a hazai vállalatok többé-kevésbé át tudják hidalni két nagy hiányosságukat, a fejlesztéshez szükséges tőke, illetve a termékek terjesztésének előfeltételét jelentő, legalább regionális szintű kapcsolatrendszer hiányát.
Vadász Pál, a Montana Rt. elnök-vezérigazgatója szerint igaz, hogy egyre magasabb minőségi színvonalat kell képviselniük a hazai cégek által fejlesztett programoknak, ám aki megtalál egy piaci rést, az jó eséllyel indulhat annak kitöltésére. A folyamat általában úgy zajlik le, hogy valahol megszületik a know-how, rendelkezésre áll az egyedi szakismeret egy olyan probléma megoldására, amelyet még nem ismertek fel vagy nem időben vettek észre a konkurensek. Ez a fejlesztési ötletének alapja, amit követ a pénz- és piacszerzés vagy a termeltetés megszervezése.
Magyarország „középen” helyezkedik el a szoftverfejlesztés hatékonyságának világrangsorában. Az itteni munkaerő és technológiai háttér már majdnem olyan színvonalú, mint a nyugat-európai, de még elég olcsó ahhoz, hogy akár az ágazat legnagyobb szereplőinek is érdemes legyen idetelepíteniük az olyan feladatok, szolgáltatások ellátását, amelyek nyelvtudást vagy a központhoz való földrajzi közelséget igényelnek, vagy nem tűrik az időeltolódást. Ezt az előnyt középtávon akkor lehet megőrizni – például a szoftveripar támogatásában okosan eljáró Oroszországgal és Romániával szemben –, ha a képzés „utánamegy” a szakemberhiánynak, illetve ha sikerül elérni a high-tech munkaerő költségeinek, bérterheinek csökkentését – véli Vadász.
(Forrás: Napi Gazdaság)
origo.hu
Rengeteg ember menekülhet el Debrecen környékéről
