Németh Pétert idézzük

Németh Péter: Ha azt hiszi most, kedves Olvasó, hogy elrettentő példának írtam ide ezt a két idézetet, nagyon téved. Ezek a mondatok nem különböznek jelentősen a jobb oldalon dívó általános publicisztikai hangvételtől, s valószínűleg sem szerzői, sem mindennapos fogyasztói nem tudják mi velük a baj. (Különben ez biztos, hogy nincs így: szerzői pontosan tudják miért írják le az ilyen mondatokat; tudják, hogy egymással folytatnak sajátos versenyt – ki tud durvábban fogalmazni. Szép és izgalmas verseny, magasan a léc – vö: Gyurcsány hazudik, züllőtt. tolvaj, börtönben a helye, stb –; hogyan lehet ezt, ezeket felülmúlni?). Vagyis önmagában a durvaság, vagy a fogalmazás színvonala egyáltalán nem emeli ki őket a sorból, s bár szerzői bizonyára büszkék, hogy elérték céljukat, azaz felháborítottak embereket, foglalkoznak velük, idézik őket, mégis azt mondanám nekik: egy pillanatra tegyék félre szakmai büszkeségüket.

(Népszava, 2006. február 13.)