Sólyom: Erősítené az összetartozási tudatot az EU-média

Sólyom a magyar nemzet egységét hangúlyozta határoktól függetlenül németországi útján – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az államfő a lapnak elmondta: azért írta ki az első lehetséges időpontra a magyarországi választásokat, hogy az új kormány azonnal „munkához láthasson“, mivel a gazdasági növekedés ellenére komoly problémák vannak az államháztartással.

Az első hivatalos németországi útján tartózkodó Sólyom László a határoktól függetlenül a magyar nemzet egységét hangsúlyozta – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A budapesti köztársasági elnök szerint Magyarország számára az EU egyik legfontosabb előnye, hogy a határok átjárhatóvá váltak. Sólyom különlegesen nehéz esetnek nevezte a Vajdaság miatt Szerbiát. Szerbia még igen távol van az uniós tagságtól, így az időtényező ott különösen fontos.

Az elnök „elvi alapon” ugyanakkor ellenezné, hogy egyes tagjelölt országok belépésükkor engedményeket kapjanak. „Ha a sorban álló államok nem készülnek fel az Európához történő alkalmazkodásra, s csak politikai okokból veszik fel őket, az az egész régió hitelét károsítaná” – figyelmeztetett Sólyom. Nyugat-Európából tekintve a kelet-európai országok egy egységnek látszanak. Amennyiben egy ország elvétené az EU mércéjét, úgy az arculatvesztés mindegyik országot érintené.

Sólyom hangsúlyozta, hogy rendkívül fontosnak tartja az európai alkotmányt, s véleménye szerint Franciaországban és Hollandiában, amikor nemmel szavaztak, valójában nem azt utasították el. A köztársasági elnök szerint ugyan nem lehet a XIX. századi nemzetépítési módszerekkel megerősíteni az uniós polgárok összetartozási tudatát, de komoly feladatot tölthetne be e területen az „EU-média.” Szerinte ugyanis a polgárok hamis képet kaptak az unióról. Eddig a kormányok csak a terheket tolták Brüsszelbe, míg azokat az előnyöket, mellyel az EU jár általában, azt az államok a maguk javára írták. Elérkezett az ideje annak, hogy a polgárok Európájukat „kulturális egységként” értelmezzék.

A magyarországi belpolitikával kapcsolatban Sólyom pusztán arra szorítkozott, hogy hangsúlyozza, azért írta ki az első lehetséges időpontra a választásokat, hogy az új kormány – „mindegy, hogy jobb-, vagy baloldali lesz“ – azonnal „munkához láthasson“. Erre azért van szükség, mert a figyelemre méltó gazdasági növekedés ellenére komoly problémák vannak az államháztartással. Az önkormányzati választásoknál is a lehető legelső októberi időpontot fogja választani – jelentette ki Sólyom. Döntését azzal indokolta, nem szeretné, hogy választási kampánnyal az ország egy esztendőt veszítsen, hanem a leendő vezetés azonnal kezdjen hozzá az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformjának.

Sólyom „alkotmánybírói pályafutásának legszomorúbb ítéletének” nevezte a titkosszolgálati törvényre vonatkozó 1994-es határozatát. De meg kellett állapítania, hogy négy-öt évvel a rendszerváltozás után a „fordulatnak vége volt”. Az 1989-es fordulat „jogállami forradalom” volt. Ennek következménye az alkotmány betartása, a visszaható jellegű büntetés tilalma, s az egykori tettek jogállami megítélése lett. Így az egykori besúgói jelentések és készítőik ma az adatvédelem hatálya alá esnek.

Mindenki megtekintheti a róla készült aktákat, az egykori besúgói tevékenysége büntetlen marad. A nyilvánosságnak csak akkor van joga az információra, ha az egykori ügynök közszereplő. Az elnök sajnálkozott, hogy a most nyilvánosságra került esetekben „nem a (kommunista) rendszert, mint olyat állítják pellengérre, hanem az egyes embereket”.

Frankfurter Allgemeine Zeitung