A fiskális politika idei teljesítményét kritikával illetőket azzal igyekszik leszerelni a Pénzügyminisztérium (PM) és a kormányfő egyaránt, hogy ugyan az időarányosnál jóval rosszabb lehet az egyenleg az első negyedévben, tavaly mégis teljesült a pénzforgalmi hiány-előirányzat, pedig akkor az első három hónapban arányait tekintve még rosszabbul állt a büdzsé – írja a Világgazdaság. Első látásra ez meggyőző érvnek tűnik: a múlt év első negyedében az egész éves deficit 49,3 százaléka jött össze, az idén a PM 45,2 százalékot prognosztizál. A tisztánlátás érdekében azonban a számokat korrigálni kell, elég csak arra gondolni, hogy 2005 decemberében tetemes egyszeri, extrabevételhez jutott az államháztartás a Budapest Airport (BA) Rt. magánosítása révén.
Emellett pedig érdemes néhány évre visszatekinteni is.
Három évvel ezelőtt, 2003-ban az éves hiány 26,7 százaléka halmozódott fel március végéig. Tavalyelőtt a – második félévi – áfavisszatartások hatására 127 milliárd forinttal kisebb deficittel zárt a költségvetés a „normál” helyzethez képest, vagyis ahhoz az állapothoz viszonyítva, ha nem lett volna ez az intézkedés. A Világgazdaság számításai szerint az így adódó éves hiány 30,8 százalékát tette ki az első negyedévi passzívum. A múlt év vonatkozásában ennél bonyolultabb a helyzet. Egyrészt az említett 127 milliárdos tétel „indokolatlanul” rontotta az éves szaldót, ám decemberben a Mol Rt. 80 milliárdos egyszeri befizetése igen jól jött az államkasszának, sőt a repülőtér-privatizációból befolyt összegből is 405 milliárdot költségvetési bevételként számoltak el, jelentősen szépítve az egyenleget. Utóbbiból jutott lakástámogatások előtörlesztésére (40 milliárdos tétel) és vélhetően ez év januárjában esedékes áfa-visszautalásokat is 2005. decemberre hoztak előre (lapunk becslése szerint ez 20-40 milliárdra rúghat). Ugyan a reptérpénz jelentős hányadát, 178 milliárdot a Nemzeti Autópálya Zrt. hiteleinek átvállalására fordították, ám ezzel a tétellel nem kell korrigálni a szaldót, hiszen az első fél év során két ízben ugyanekkora összegben utalt pénzt az NA a büdzsébe, vagyis a két művelet kioltja egymást. Mindezek eredőjeként a pénzforgalmi hiány 280-300 milliárd forinttal lett volna nagyobb. Az első negyedéves deficit pedig 125 milliárddal lett volna magasabb a kimutatásban szereplőnél, ha az NA-t nem kötelezték volna a kozmetikázás érdekében, hogy márciusban fizessen be ekkora öszszeget a kincstári egységes számlára. (A 127 milliárdos viszszatartott áfa döntő részét áprilisban fizették ki.)
Komor kép
Összegezve: tavaly az első negyedévben az egész éves „normál” hiány körülbelül 48 százaléka adódott volna egyszeri intézkedések nélkül. Ami pedig az idei esztendőt illeti: 238 milliárddal magasabb passzívumot eredményez az, hogy az idén ennyit tervez átvállalni a központi költségvetés az NA adósságából, és 60-80 milliárddal apasztja a deficitet a már említett „lakástámogatás-előtörlesztés” és a korábban kifizetett visszaigényelt áfa. Az első három hónapot csak ez utóbbi két tétel érinti, vagyis március végéig a büdzsé az éves „normál” hiány mintegy 55 százalékát produkálhatja – amennyiben persze beigazolódik a pénzügyi tárca előrejelzése.
Az abszolút számokat alapul véve is komor kép adódik. Három évvel ezelőtt alig valamivel több mint 280 milliárddal költött többet bevételeinél a költségvetés az első negyedévben, 2004 hasonló időszakában 435 milliárdos, tavaly pedig – a korrigált szám alapján – 610 milliárdos különbség látszik. Az idén a fent említett korrekciók után 760-780 milliárdos első háromhavi hiány adódik.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a múlt hónapban a 2003. januárral kezdődő időszak második legmagasabb (295,1 milliárdos) havi deficitje keletkezett, márciusra pedig a harmadik legnagyobbat (262,6 milliárdot) prognosztizálja a szakminisztérium. A legrosszabb egyenleg 2004 júniusában adódott, ebben nagy szerepet játszott az uniós csatlakozás, hiszen az áfafizetés módjában bekövetkezett változás nyomán kéthavi áfa esett ki a büdzséből.
Szemmel látható választási költekezés
Az aggasztó fiskális folyamatok mögött elsősorban a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok szemmel látható költekezése áll, ez vélhetően jórészt a választások közelségére vezethető vissza. Ezek a sorok számottevően sok pénzt „visznek” az első negyedévben, többet, mint tavaly. (Februárban több mint 30 milliárddal túlteljesültek a kiadások, ráadásul a korábbi előrejelzéshez képest a PM közel 10 milliárddal emelte erre a tételre vonatkozó márciusi prognózisát.) Ez annak fényében furcsa, hogy a múlt évben az dobta meg ezeket a kiadásokat, hogy az intézmények között feladat- és forrásátcsoportosítások történtek, amelyeket bruttó módon tüntettek fel, vagyis a kiadásoknál és a bevételeknél is elszámoltak. Az idén nem volt feladatátcsoportosítás, ráadásul a kormányzat az ígéretek szerint még spórol is a működési és beruházási kiadásokon.
A kockázatos tételek között lehet említeni továbbá – a hagyományoknak megfelelően – a tb-alapok egyenlegét. Itt március végére az egész évre elfogadott 31,8 milliárdos hiány-előirányzat közel háromszorosa adódhat a PM előrejelzése szerint. A tárcánál ezt részben a 13. havi nyugdíj felének márciusi kiutalásával (80 milliárd) és azzal indokolták, hogy januárban a tb még nem kapott forrást a költségvetésből nemzeti kockázatközösség címszó alatt, februártól már számolhat ezzel (havonta 27,6 milliárd). Egy szó mint száz: az év egészében ebben az alrendszerben az előirányzatban szereplő hiány hatszorosa jöhet össze.
A siralmas évkezdet láttán tehát még egyértelműbbé vált, hogy a választások után költségvetési korrekcióra lesz szükség, bárkinek is jut ez a hálátlan feladat.
(vg.hu)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
