Koalíciós túlsúly a médiában – a csapból is Gyurcsány folyik

Megdöbbentő koalíciós médiatúlsúlyt regisztrált legfrissebb felmérésében az Országos Rádió és Televízió Testület. A médiahatóság adatai lényegében arról tanúskodnak, hogy a csapból is Gyurcsány Ferenc folyik.

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) kimutatásának egyik legérdekesebb adatsora a parlamenti pártok emblematikus figuráinak megjelenését mutatja. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök uralja a mezőnyt. A felmérés időszakában az országos hírműsorokban mind az összes, mind az élőszóbeli szerepléseinek száma több volt, mint Orbán Viktornak, Kuncze Gábornak és Dávid Ibolyának együttvéve. A megjelenések száma ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt is, hogy az adott szereplő beszédideje is több, mint vetélytársaié. (Előfordulhat, hogy valaki tízszer, de csupán nyolc-nyolc másodperc erejéig szólal meg a műsorokban. Ekkor megjelenéseinek száma tíz, beszédideje pedig nyolcvan másodperc. Ehhez képest egy másik szereplő, ha csak egy alkalommal jelenik meg, de két percig beszél, úgy megjelenéseinek száma tizede az előző szereplőnek, beszédideje viszont másfélszer annyi, százhúsz másodperc.) Ez az elvi lehetőség Gyurcsány esetében nem áll fenn: megjelenései, élőszóbeli szereplései mellett beszédideje is több volt a múlt hónapban, mint a többi parlamenti párt vezetőinek összesen.

Ha csak a politikai pártok megjelenéseit tekintjük, akkor is megdöbbentő a koalíció túlsúlya. Az ORTT ajánlásaiban – melyet a műsorszolgáltatók többsége is átvett – az úgynevezett francia modell szerepel követendő példaként. Eszerint a kormány, a koalíciós pártok és az ellenzéki erők egyaránt egyharmadnyi megjelenésre számíthatnak. Ugyanakkor arról már nem esik szó, hogy a modellt megfogalmazó francia szervezet 2000-ben maga is úgy döntött: ezt a megoldást fel kell váltania a parlamenti arányokra épülő megjelenítés gyakorlatának. Ezt a magyarországi médiumok közül szinte senki nem veszi figyelembe – maga az ORTT sem. A Magyar Rádió – a koalíció által legtöbbször támadott – Krónika című műsorában átlagosan 60 százalékos a kormány és a koalíciós pártok megjelenése, míg az ellenzéké 38 százalékot tett ki az utóbbi egy hónapban. Ennél még az ATV híradója is kiegyensúlyozottabbnak bizonyult: itt 58-42 százalék az arány. E számok tükrében érthetetlennek tűnnek a baloldal Krónika elleni hisztérikus kirohanásai és zavarkeltő akciói. Az MTV híradója jelentős, kétharmados megjelenési többséget biztosít a kormány és a koalíciós pártok számára.

Médiakutatók egybehangzó állítása szerint a lakosságot általában jobban érdeklik a szűkebb környezetük hírei, így a helyi és regionális televíziók, rádiók híradásai különösen fontosak lehetnek. A balliberális koalíció vezette városok némelyikében egészen elképesztő egyensúlytalanságok tapasztalhatók. A Pécsi Városi Televízióban és a Salgótarjáni VTV-ben az élőszóban megjelenő politikusok 100 százaléka a koalíció soraiból került ki. Ez az arány Miskolcon 86, Kecskeméten 71, Egerben 80, Békéscsabán 71 százalék. Ezekben a városokban az összes szereplés aránya is hasonlóan alakult – az ott élők tehát szinte kizárólag az MSZP-s, SZDSZ-es szólamokkal találkozhatnak.

Mindezek a számok akkor igazán beszédesek, ha összehasonlítjuk a négy évvel ezelőtti adatokkal. A közmédia korábban kényesebben ügyelt a kiegyensúlyozottságra, a két országos kereskedelmi televízió pedig kirívóan nagy teret biztosított az akkori ellenzéknek. A TV2 meglehetősen mostohán közvetítette Orbán Viktor sikereket kiemelő üzeneteit. Míg az 1998–2002 közötti négy év eredményeit hangsúlyozó nyilatkozatainak közel kétharmada a közszolgálati csatorna hírműsorában, 25 százaléka pedig az RTL Klubon jelent meg, addig a TV2 csupán 14 százalékukról adott hírt.
A politikusok vizuális megjelenítésében a TV2 képein Medgyessy Péter tűnt a népszerűbbnek – gyakrabban köszöntötte taps, mint konzervatív vetélytársát. A kereskedelmi csatorna a kampány során Medgyessyt többször szerepeltette nyugdíjasokkal, mint Orbánt. Sokatmondó az RTL Klub gyakorlata is a „politikai botrányok” megjelenítésében. 2002-ben, a választások előtti időszakban például közel egy hónapig felszínen, napirenden tartotta a legnézettebb televízió azt az egy hírt, hogy Orbán Viktor bostoni díja átvételének útiköltsége 20 millió forintba került. Ezzel ellentétben a közelmúltban a Gyurcsány Ferenc nevéhez kötődő adócsalásgyanú – az úgynevezett Fittelina-ügy – egyáltalán nem érte el az RTL Klub hírszerkesztőinek ingerküszöbét. Az ORTT adatai szerint a 2002-es választások előtt két és fél héttel Orbán Viktor médiaszerepléseinek száma 44 százalékról 16 százalékra csökkent, és még ezeknek a szereplések esetében is a kihívó, Medgyessy Péter kampánya határozta meg a kormányfő médiaképét.