Lesújtó az oktatás megítélése, nő az elégedetlenség

Minden szempontból romlott az oktatás színvonalának társadalmi megítélése, egyre nagyobb az ezzel kapcsolatos társadalmi elégedetlenség – derül ki abból a lapunk birtokába került felmérésből, amit az Oktatási Minisztérium háttérintézménye, az Országos Közoktatási Intézet (OKI) készíttetett, ám még nem publikált sehol.

A felmérés regisztrálja, hogy az 1997-es szintre esett vissza a felnőtt lakosság magyar oktatással kapcsolatos elégedettségi szintje. Az OKI megbízásából készített, kétévente elvégzett felmérés szerint 1997-ben a megkérdezettek egy százfokú skálán még 57 pontra értékelték a magyar állami oktatást. Az Orbán-kormány idején az elégedettségi szint folyamatosan emelkedett: 1999-ben 60, 2002-ben pedig már 64 ponttal jutalmazta a lakosság a területet. Magyar Bálint regnálása alatt azonban ez a szám ismét visszaesett az 1997-es szintre.

Míg a 2002-es kormányváltáskor a megkérdezettek 41 százaléka mondta azt, hogy javult az oktatás színvonala, addig 2005-ben ez a szám 27 százalékra apadt. Ezzel szemben sokkal többen vannak azok, akik szerint nemhogy stagnált, de jelentősen romlott a színvonal: négy évvel ezelőtt csak az emberek 20 százaléka gondolkozott így, tavaly azonban már 27 százalékuk.

Az adatokból kiderül az is, hogy nem egy bizonyos szférában – például az óvodai nevelésben – tapasztalható színvonalcsökkenés: a lakosság szerint az oktatás valamennyi területén romlott a nívó. Az óvodai nevelés 2005-ös megítélése három, az általános iskolai oktatás négy, a középiskolai nevelés öt, a felsőoktatás színvonalának értékelése pedig két százalékponttal romlott a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest. Érdekes az is, hogy a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest csökkent azoknak a száma, akik szerint az ember csak akkor boldogulhat az életben, ha iskolázott, és többen vannak azok, akik szerint a érvényesüléshez nincs szükség magas iskolai végzettségre.