Joó István: Atyafiságos gyűlölködés

Joó István: De miért is kell Fabiny Tamás, az új evangélikus püspök nevét az ÉS-ben meghurcolni? Elég magyarázat, hogy az egyetlen ellenzéki napilapot még az eddiginél is szélesebb körben sikerüljön bojkott alá vonni, szellemi gettóba zárni? Vagy talán azért Fabiny püspöknél szakadt el az egyháztörténész kegyességének cérnája, mert éppen a Magyar Nemzetnek adott interjúja tanúsítja: ő valóban lendületet szeretne adni az egyházi félmúlt feltárásának? Mert hiszen ezzel Majsai Tamás is foglalkozgat. Esszéisztikusan persze és főleg a keménybalos Mozgó Világban. Árulkodó, hogy a levélféleíró hermetikusan elfedi azt a tényt, hogy Fabiny a tiszta evangéliumi tartalmak után legbővebben erről nyilatkozik. No persze, ha az egyház maga veszi végre kézbe az ügynökkérdést, Majsainak előbb-utóbb csak a hipotetikus keresztény antiszemitizmus emlegetésére nyílik tér. Pedig úgy senki nem tud írni az egyháziügynök-kérdésről, mint ő. Kérem az olvasót, szedje össze maradék figyelmét, mert még egy Majsai-idézet következik, a Mozgó Világ idei 4. számából: „Fontosnak tartom ugyanakkor leszögezni, hogy az egyházakon belüli ügynökrendszernek (…) voltak bizonyos kedvező eredményei is. Például (…) az, hogy a lényegileg reakciós-retrográd szellemiségű papi társadalom és az általuk fémjelzett egyházi környezet legalább így, a szelektíve összeválogatott vezetői elit nyomására rákényszerült a modernizáció eszméjével, a keresztény és a humanista gondolkodás progreszszív hagyományaival való megismerkedésre.”
Értik? Az egyházbomlasztó rezsim ezt a retró kócerájt ingyen hozzájuttatta egy kis szellemi progresszióhoz. Lenyújtott az üldözött klerikális reakciónak egy kis keresztény humanizmust. Valahogy úgy, mint Majsai, az atyafiságos.

(Magyar Nemzet, 2006. április 28.)