Gyula legfőbb kincse a ,,barna arany„, azaz a gazdag ásványi anyagokkal rendelkező barnás tónusú gyógyvíz. Bár kissé északnyugatra, Gyomaendrőd környékén, a Körös emelkedő vízállása az igazi veszély, ennek hatása még alig érzékelhető Gyula városában. Hétvégeken megtelik turistákkal, üdülőkkel a történelmi fürdőváros. Főként magyarok jönnek ide. Ők is inkább a fürdőbelépőre költik megtakarított pénzüket. Esténként a barátságos, tiszta, a budapestinél olcsóbb árakat kínáló vendéglőket elkerülik, a tulajdonosok éttermei jobb esetben fél üzemmel működtek, még a gyulai vár alatt felállított sörsátrakban is bőven akad az asztaloknál hely. Láthatóan eltűntek a biztos fogyasztókat jelentő német, holland és osztrák turisták, pedig néhány éve ilyenkor alig volt szabad szoba.
Mi történt itt? Ide is begyűrözött a Medgyessy-Gyurcsány kormány ,,áldásos”, szegénységet támogató gazdaságpolitikája, amivel eltüntették a még fizetni képes rétegeket és az állandóan emelkedő árakkal elriasztották a külföldieket?
Pedig évekkel ezelőtt szépen ment minden. Az Orbán–kormány alatt megpályázták a Széchenyi-tervet, és az elhanyagolt gyógyfürdő a teljes felújításra, újabb beruházásokra négyszázmillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Majd különböző forrásokból még csaknem kétmilliárd forintot költöttek a nyolc és fél hektáros ősparkban fekvő fürdőmedencék kialakítására. A Széchenyi-terv óriási ösztönzést, lehetőséget adott a város gazdáinak, hogy a Várfürdő 19 medencéjével a Magyar Fürdőszövetség által minősített legmagasabb kategóriájú, strand- és gyógyfürdő minősítést elnyerje. Van itt pezsgő- és hullámmedence, óriáscsúszdák, ötven méteres versenyuszoda, szaunák és természetesen a gyógymedencék. A 2000 méter mélyről feltörő 72 Celsius fokos alkáli – hidrokarbonátos – kloridos gyógyvíz elsősorban a kopásos eredetű mozgásszervi megbetegedésekre, krónikus idegbántalmakra, balesetek, műtétek utáni rehabilitációs kezelésekre és krónikus gyulladásos nőgyógyászati betegségekre alkalmazható kiváló hatással. 2002-ben a visszatérő vendégeket meglepetés érte, mert a Széchenyi-tervnek köszönhetően a régi gyógyászat helyett egy jól felszerelt épületben folytatódott a gyógyászati szakrendelés, az iszappakolás, a gyógymasszás, gyógyúszás, a súly- és galvánfürdő, valamint a fizikoterápiás kezelések. Egyszóval a valamikori Almássy-kastély kétszáz éves ősparkjára ma alig kehet ráismerni, hacsak a megmaradó ősfák, kocsányos tölgyek és Erkel Ferenc fája nem jelentik a múltat.
Ennyit a gyógyításról. A napokban végre melegen sütött a nap, és sokadmagammal nyakig merülve élveztem a harmincnyolc fokos meleg gyógyvíz éltető hatását. A mellettem – valószínűleg nyugdíj előtt álló – melegedők hevesen politizáltak.
– Csak néhány tized a különbség Tóth Imre fideszes országgyűlési képviselőjelölt és Perjési Klára szocialista jelölt között – mondta a kövér férfi.
– De az MDF–es képviselőjelölt, Pocsay Gábor elsőként állt a Fidesz mellé. Ez még bajt hozhat itt. A végén győznek itt a fideszesek! – vetette közbe a vízből felállva az őszhajú asszonyság.
– Nem is értem – folytatta a harmadik fürdőző –, mit beszél itt Orbán arról, hogy ők szakértői kormányt akarnak létrehozni.
– Miért, a mostani az nem az? -tette fel a költői kérdést a társaság negyedik férfi tagja abban a gyulai gyógyfürdőben, amely a Széchenyi-tervnek köszönhetően lett igazán színvonalas gyógyfürdő. Talán nem is tudták, hogy miért s hol lubickolhatnak itt ilyen kulturáltan?
Ha csak még egy példát említek, a gyógyturizmus fejlesztése érdekében ugyanez történt Hévízen is. Úgy látszik valóban vannak sokan, akik elfelejtették vagy soha nem jutott el a tudatukig a polgári kormányzás építő négy éve. De ilyen könnyen elfelejtették volna az újjáépült Mária Valéria hidat, a Nemzeti Színházat, az ezer éves államiságunkat, a millenniumi ünnepségeket követő országos építkezések sorát?
A gátakon védekezők többsége azonban nem szakadt el a valóságtól. Sokan emlékeznek arra, hogy hat éve a Borsod–Abaúj–Zemplén megye elöntött falvai milyen gyors és hathatós segítséget kaptak az Orbán-kormánytól. Emlékeznek viszont a be nem váltott ígéretekre az emelkedő Körös folyó ellen védekezők Szarvas mellett is. Hazafelé megálltam a homokzsákokat töltögető falusiak mellett. Nekik a tanyájukat, a bevetett földjeiket fenyegeti az árvíz.
– Mindenünket elviheti ez a sáros folyam – mutatott rá két fiatalember közül az egyik a gátat fenyegetően nyaldosó vízre.
– Ez a gát több mint száz éve épült! – egyenesedett ki a másik markos legény. Azóta itt nem történt semmi – folytatta. Pedig, amikor ezek kormányra kerültek – mármint a szocialisták –, akkor mindent megígértek, például, hogy lesz itt gátépítés. Négy év alatt hol épült a gát?
A kérdés megválaszolatlan maradt. A kérdés csak az, meddig lehet az embereket hitegetni? Bár az emberi naivitásnak, hiszékenységnek úgy látszik, nincs határa. A békési tanyákon egy idős házaspárral ismerkedtem meg. Alkalmi munkákból élnek és abból, amit a háztáji ad. Pénzük sosem volt elég gépek beszerzésére. Ezért eladták a szülői örökséget, a nyolc hektár földet nemrégiben egy volt tsz-vezetőnek nyolcvanezer forintért. Értetlenkedve kérdeztem: ennyi pénzért odaadták ezt a jó fekete, zsíros földet? Hiszen akkor egy négyzetméterért egy forintot kaptak!
– Tudja uram, a szegénység nagy úr! – válaszolt az öreg bácsi. Mi nem számíthatunk senkire és semmire.
Nem akartam elhinni, hogy ilyen is lehetséges. Mi lesz, ha a szocialisták és szabad demokraták továbbra is hatalomba maradnak? Folytatódik a kiárusítás és a külföldiek jutnak majd ilyen olcsón a földjeinkhez. Hazafelé ezekre a beszélgetésekre gondoltam. Talán az nyugtatott meg, hogyha a veszélyt megérzik a magyarok, akkor összefognak. Hátha most is megérzik a veszélyt. Most, mintha az árvízi védekezésnél is ez történne. Kunszentmártonnál, a híd pereméig már csak fél méterre volt a Körös. Itt már nemcsak helybeli férfiak, de az asszonyok is zsákoltak, valamint a katonák is. Közeledve a Tiszához, Tiszaugnál és Tiszakürtnél egyáltalán nem volt szőke és békés a Tisza. Zöldes és haragos volt, az ártere telített, a horgásztanyák csúcsos házainak a teteje látszott már csak ki. De jó lenne a mindent elpusztító árvizet elkerülni!

Kemény üzenetet küldött Gyurcsány volt felesége, szorul a hurok Magyar körül