20 milliárdba került a védekezés, több milliárd lesz az újjáépítés

Pontos adatok még nem állnak rendelkezésre az árvíz utáni újjáépítés költségeiről, ám Gyurcsány Ferenc minszterelnök az árvízkárok teljes helyreállítást ígérte. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter kijelentette: mintegy 30 milliárdos értéket óvtak meg az árvíz pusztításától. Fónagy János szerint sokkal kevesebbet kellett volna erre fordítani, ha a kormány teljesíti gátépítéssel kapcsolatos ígéreteit.

MNO
2006. 05. 17. 10:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az árvízkárok teljes helyreállítását ígérte Gyurcsány Ferenc Szelevényen, miután a márciusi árvíz idején legveszélyeztetettebb Körös-parti települések, Szelevény, Csépa és Tiszasas polgármestereivel, valamint a három település képviselő-testületének tagjaival tanácskozott. Szelevényen az önkormányzatot érte a legnagyobb kár. Az utak állaga és a hivatal épülete is megszenvedte az intenzív árvíz elleni védekezést.

A megbeszélésen elhangzott, hogy a Duna mentén egy hete már megkezdődött, a Tiszánál pedig holnap indul a kárfelmérés, és az összesítésnek az új kormány megalakulásáig el kell készülnie.

Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy 20 milliárd forint volt a védekezés költsége, amivel mintegy 30 milliárdos értéket óvtak meg.

Napról napra növekszik az újjáépítés becsült költsége

Az előzetes becslések szerint csak a Tiszazugban több milliárd forintba kerül majd az árvíz utáni újjáépítés. Tehát lesz dolga a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Újjáépítési Bizottságnak, amelynek Operatív Törzse kedden tartotta alakuló ülését Szolnokon.

A testület az árvíz okozta károk felmérésével kapcsolatos feladatokat egyeztette, illetve meghatározta a teljesítések határidejét. Erre szükség is van, hiszen csak a Tiszazugban az előzetes felmérések szerint több milliárd forintba kerül majd az újjáépítés. A becsült összeg pedig napról-napra növekszik.

A Hármas-Körös a legnagyobb problémát Kunszentmártonban okozta, ahol eddig 77 lakóházban jelentettek valamilyen mértékű károsodást a gátsor közelében. A felmért igények alapján közel 2 milliárdos kár érte a várost. Ebben benne vannak a tönkrement utak és a megroggyant töltésszakaszok is. Az önkormányzat tulajdonában lévő épületek közül elöntötte a víz a polgármesteri hivatalt, a volt járási hivatalt, valamint a múzeum egy részét, és az egyik általános iskola pincéjét is.

Miért nem építettek gátakat?

Ha az elmúlt négy esztendőben vállalásaik többségét teljesítette volna a kormány, akkor az árvízvédelemre fordított összeg ma nem érte volna el a több tízmilliárd forintot – állította Fónagy János.
Ebben az évben Magyarország területének nagy részét és jelentős számú lakosát veszélyeztette az árvíz – nyilatkozta a fidesz.hu-nak Fónagy János, kiemelve: több tízezer ember áldozatos munkája nélkül nem sikerülhetett volna a védekezés. Ez azonban nem fedheti el – figyelmeztetett – a kormány hiányosságát, azt, hogy a tizedét sem teljesítette annak, amit ígért. Nem lehet visszaélni az emberek jóindulatával és türelmével – szögezte le a polgári kormány vízügyi és közlekedésügyi minisztere, rámutatva: nem tizenhat, hanem az elmúlt négy év hiányosságait kell pótolniuk. Mint elmondta, 600 kilométernyi töltés helyett mindössze 70 kilométert építettek, ezért az árvízi védekezésre 20 milliárd forintot kellett költeni. És ebben az összegben nincsen benne a rendvédelmi szervek költségei, így akár kétszeresére is nőhet a teljes összeg – tette hozzá.

Ha ennek a pénznek egy részét fordították volna a szükséges munkák elvégzésére, akkor az emberek ilyen mértékű kiszolgáltatottságára nem került volna sor – húzta alá végül Fónagy János.

radio.hu

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.