Gógl Árpád szerint a tanácskozásra azért van szükség, „hogy megőrizzük az élethez és az emberi méltósághoz való jogot, biztosítsunk egy korszerű családtervezési módszert, miközben az ifjúságvédelemre is tekintettel legyünk és ne értelmezzük hamisan a személyiség szabad kibontakozásához való jogot” – írja a Fidesz honlapja.
A Fidesz-KDNP frakciószövetség a konzultációra, amelyet „a lehető legrövidebb időn belül” szeretne összehívni, meghívót küld az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), a szakmai-társadalmi szervezetek valamint az egyházak képviselőinek is.
A két ellenzéki párt elképzelései szerint a művi meddővé tétel végeleges módon csak egészségügyi indokból lenne lehetséges, mivel „egy olyan maradandó állapot létrehozásáról van szó, ami az egyén autonómiáját korlátozza”.
Gógl Árpád a családtervezési céllal történő átmeneti meddővé tételről szólva úgy fogalmazott: azt úgy kell szabályozni, hogy az alkotmányos jogelveknek és a nemzetközi joggyakorlatnak is megfeleljen. Az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere szerint ennek a szakmai feltételrendszere az ETT bevonásával megoldható, ám – mint hangsúlyozta –, az ellentmondások feloldása már „nagyobb gond”. Ezért a konzultációra vár a feladat, hogy megoldja az etikai, a szakmai és a joghierarchiából származó gondokat – tette hozzá.
Gógl Árpád reméli, hogy a konzultáció eredményeként 6-8 héten belül a parlament elé kerülhet a művi meddővé tétellel kapcsolatos törvénytervezet.
Az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly november 14-i határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította, és június 30-ai hatállyal megsemmisítette az egészségügyi törvény azon rendelkezését, mely szerint a művi meddővé tétel családtervezési célból csak a 35. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező nők és férfiak esetében végezhető el.
Ugyanakkor Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke a napokban tett nyilatkozatában nem zárta ki a művi meddővé tétel törvényi korlátozásának lehetőségét. Bihari szerint korábbi döntésük, amellyel megsemmisítették az erre vonatkozó törvényt, azt találta alkotmányellenesnek, hogy a vér szerinti gyerekek számához kötötték e lehetőséget.
Bihari Mihály több, a sajtóban megjelent felvetésre reagálva elmondta: novemberi határozatukban azt tartották alkotmányellenesnek, hogy a törvény a vér szerinti gyermekek számától tette függővé a meddővé tételt, ezért semmisítették meg a vonatkozó törvényt.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint azért csak idén júniusi hatállyal tették ezt, hogy lehetőséget adjanak új jogszabály megalkotására. Bihari Mihály utalt arra: a törvényhozók dönthetnek úgy, hogy nem 18 éves kortól, hanem csak idősebb korban engedélyezik a művi meddővé tételt.
origo.hu
Cserpes Laura: „Abban a pillanatban egy perc alatt váltam felnőtté”
