A Fidesz megküldte a Demokrácia-csomagját Gyurcsány Ferencnek

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A Magyar Szolidaritás Szövetségének parlamenti csoportja nevében, a tegnapi politikai tárgyalásoknak megfelelően, mellékelten megküldöm a Magyar Szolidaritás Szövetségének „Demokrácia-csomagját” képező törvényjavaslatok tervezetét.

A javaslatok az alábbi témakörökben indítványozzák a vonatkozó törvények módosítását:

1. Alkotmánymódosítás a kisebb parlament ügyében

• A kisebb parlament mihamarabbi megvalósítása érdekében Alkotmányban rögzítenénk, hogy a képviselők létszáma legfeljebb 200 lehet.
• Annak érdekében, hogy a következő parlamenti választásokat már az új, az alkotmányi előírásnak megfelelő választójogi törvény alapján lehessen lebonyolítani – tekintetbe véve a választási eljárás szereplőinek felkészítéséhez, felkészüléséhez szükséges időt is – a Javaslat a 2007. április 30-ig biztosít határidőt a pártoknak, hogy a megállapodjanak és ennek alapján az Országgyűlés elé kerülhessen az új választójogi törvényjavaslat. E határidő elmulasztása esetén az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követne el, amelynek elkerülése a mihamarabbi megegyezés irányába terelheti a tárgyalásokat.
• A fenti időpont választását az is indokolja, hogy az Alkotmánybíróság 2007. június 30-ig biztosított határidőt az Országgyűlés számára, hogy gondoskodjon a választókerületek a választójog egyenlőségének megfelelő kialakításáról.

2. A Kormány tagjai anyagi felelősségének megteremtése a költségvetési hiány túllépéséért

• A Javaslat a költségvetési hiány csökkentése, a költségvetés hitelességének helyreállítása érdekében fogalmaz meg garanciális szabályokat.
• A Javaslat szerint a jövőben a Kormány tagjai saját illetményükkel kollektíven felelnének a törvényben meghatározott hiánymérték túllépéséért.
• A hiány túllépése kárt okoz az országnak, ezért jogos elvárás, hogy a Kormány tagjai térítsék meg az általuk okozott kárt, éppúgy, ahogy ez hasonló esetben bármely munkavállaló kötelessége lenne. Ezzel a Kormány tagjai személyesen is érdekeltté válnak abban, hogy egyrészt a költségvetési törvénybe is a ténylegesen várható deficitnek megfelelő hiányszám kerüljön, másrészt pedig, hogy a költségvetés felügyeletük alatt működő fejezeteinek kiadásai a törvény szerint teljesüljenek, és ne kerüljön sor további túlköltekezésre.
• Amennyiben a költségvetési törvényben meghatározott hiányhoz képest az Eurostat, az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának megállapítása szerint a tárgyévre vonatkozóan magasabb költségvetési hiány – egészen pontosan az EU-ban elfogadott leghitelesebb mutató, a kormányzati szektor hiánya az ún. maastrichti deficitmutató – teljesült,
- 0,5 százalékpontos hiánynövekedés esetén a Kormány minden tagja egyhavi,
- 1 százalékpontos hiánynövekedés esetén háromhavi,
- 1,5 százalékpontos hiánynövekedés esetén hathavi
illetményét köteles befizetni a Magyar Államkincstár számlájára.
• A fizetési kötelezettség fennállását az Állami Számvevőszék állapítja meg.

3. Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat

• A közérdek megvalósításában közreműködő személyekre olyan szabályozást kell kialakítani, amely lehetővé teszi annak intézményes kizárását, hogy a magánérdek bármilyen módon befolyásolhassa a közfeladat ellátását. Egyúttal biztosítani kell a befolyásmentesség ellenőrizhetőségét és a közfeladat ellátásának nyilvánosságát, amelynek egyik alapvető eszköze az említettek vagyoni helyzetének átláthatósága.
• A közhatalmi tevékenység ellátása és a közvagyonnal való gazdálkodás körében az összeférhetetlenségi szabályok, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, valamint az adóbevallás nyilvánossá tétele egymással szorosan összefüggő kérdések, amelyek az egységes rendezés igényét vetik fel.
• Az előzőekben kifejtett elvek érvényesülése érdekében megvizsgáltuk, hogy az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, illetve közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltők közül melyek azok, akiknél a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mellett indokolt lenne az évente elkészített személyi jövedelemadó-bevallás nyilvánossá tétele is.
• A törvényjavaslat az alkotmánybírák, a kormány tagjai és az államtitkárok, az országgyűlési képviselők, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, valamint a monetáris tanács és a felügyelő bizottság tagjai és az országgyűlési biztosok esetében tenné nyilvánossá az említett közjogi tisztséget betöltők személyi jövedelemadó-bevallását.
• Az adóbevallások nyilvánosságra hozatalát első ízben 2007. június 30-ig, majd ezt követően évente kellene megtenniük az érintetteknek.
• A szabályozás csak a közjogi tisztséget ellátó személyekre vonatkozik, és az nem terjedne ki a családtagok adóbevallására.
• A javaslat módosítja a számviteli törvényt is, annak érdekében, hogy azon cégek társasági adóbevallása is nyilvánossá váljon, amelyben az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek a szavazatok legalább 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkeznek.

4. Az országgyűlési képviselők, illetőleg az érdekeltségükbe tartozó gazdasági társaságok által kapott állami és európai uniós támogatások nyilvánosságáról

• A törvényjavaslat az Országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény szerinti vagyonnyilatkozatban kívánja szerepeltetni a képviselők által kapott állami és európai uniós támogatásokat.
• Ide tartoznak azok a támogatások, amelyeket a képviselő, mint egyéni vállalkozó, mint ingó, vagy ingatlan tulajdonos, bérlő, haszonélvező, vagy más jogcímen ezekhez kapcsolódóan kapott.
• A Javaslat nyilvánossá kívánja tenni azokat a támogatásokat is, amelyeket az a gazdasági társaság kapott, amelyben a képviselő tisztségviselő, vagy amelyben anyagi érdekeltsége van.
• A Javaslat szerinti adatokkal a hatálybalépést követő 30 napon belül kell a vagyonnyilatkozatot kiegészíteni
5. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat

• Az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságok vezető tisztségeinek nyilvánossága, átláthatósága érdekében megvizsgáltuk a hatályos szabályozást. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szabályozza a legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai tekintetében a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget. Ehhez képest alakítottuk ki törvényjavaslatunkat.
• A törvényjavaslat szerinti szabályozás kiszélesíti a nyilatkozattételre kötelezettek körét, ugyanis a jövőben nemcsak a legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, hanem minden állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, akit jogszabály illetve társasági szerződés alapján az állami tulajdonosi rész alapján jelöltek.
• Az új szabályozás lényege, hogy a vagyonnyilatkozat állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságokra vonatkozó gazdasági érdekeltségi részét, valamint az azonosító adatok kivételével annak személyi részét a Belügyminisztérium Közigazgatás-szervezési és Közszolgálati Hivatala (KKH) köteles nyilvánosságra hozni, így az mindenki számára megismerhető lesz és átláthatóvá válnak az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségei, illetve az ahhoz kapcsolódó jövedelem és juttatások.
• Szigorítás, hogy a fenti személyek nem kétévente, hanem évente tesznek vagyonnyilatkozatot. Ugyancsak változás, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség az idézett személyi kör tekintetében független a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének nagyságától, azaz a korábbi 200 millió forintos jegyzett tőkére vonatkozó kritériumot ebben az esetben nem kell vizsgálni.
• Az átláthatóság érdekében szükséges a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény vagyonnyilatkozat-tételről szóló 6. számú melléklete személyi részének módosítása is. A Személyi Rész a következő információkkal bővül: a köztisztviselőnek meg kell jelölnie besorolásának időpontját, besorolási osztályát, fokozatát, vezetői megbízását valamint azon szervezeti egység nevét, melynél alkalmazásban áll.
• Ugyancsak módosítani kell az idézett törvény vagyonnyilatkozat-tételről szóló 6. számú mellékletének gazdasági érdekeltségi nyilatkozatát: a gazdasági érdekeltségi nyilatkozatnak két része lesz. Az „A” rész az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság vezető tisztségviselőire és felügyelő bizottsági tagjaira vonatkozik. Ebben fel kell tüntetni a gazdasági társaságban betöltött tisztséget, a tisztség ellátásáért kapott tiszteletdíjat, költségtérítést és egyéb juttatásokat is. A vagyonnyilatkozat ezen része ugyancsak nyilvános. A „B” rész az egyéb gazdasági társaságokban betöltött tisztségekre illetve gazdasági érdekeltségre vonatkozik.

Budapest, 2006. május 26.

Üdvözlettel:

Navracsics Tibor