A kormány azt tervezi, hogy 2009-től 65 évre emeli fel a nyugdíjkorhatárt – értesült a Népszabadság. Mint ismert, a férfiak és a nők számára az 1997 óta fokozatosan bevezetett 62 év 2009-től válik egységessé, s ezt emelik több lépésben 65 évre. A Népszabadság információit pénteken cáfolta még a miniszterelnök szóvivője, de a lap szerint a javaslat már felmerült a kormányon belül. László Boglár azonban rámutatott, mindenképpen felül kell vizsgálni a nyugdíjrendszert, hiszen a nyugdíjkorhatár emelkedése nemzetközi tendencia. Nagy-Britanniában például a napokban jelentették be, hogy 2044-ig fokozatosan 68 évre növelnék a nyugdíjkorhatárt.
A Gyurcsány-kormány által tervezett változás elsődleges oka a társadalombiztosítás tehermentesítése, közvetlenül ezután az emelkedő élettartam adta lehetőségek kihasználása, a „továbbdolgozás” lehetőségének biztosítása. Közgazdászok általános vélekedése szerint minden korhatáremelés csökkenti a kiadásokat, és bevételt is hoz – a nyugdíjfizetés helyett ugyanis további járulékbefizetéssel is számolhat a büdzsé.
A Tárki egyik tanulmánya szerint ugyanakkor elenyésző hatása volt a foglalkoztatásra a nyugdíjkorhatár 62 évre emelésének. Attól ugyanis nem bővült a foglalkoztatottak köre, hogy a nyugdíj előtt állók két-három évig még bent maradtak a rendszerben.
A költségvetés szempontjából viszont egyértelműen jelentős akár egy-két évnyi emelés is. Ennyivel tovább fizetik a munkavállalók a járulékot, miközben az államnak nem kell nyugdíjat fizetni utánuk. Komoly hozadéka volt tehát a korhatáremelésnek (a nőknél 55-ről 62-re, illetve a férfiaknál 60-ról 62-re), igaz, szakértők szerint a párhuzamosan bevezetett 13. havi nyugdíj, valamint a 2002. őszi egyszeri kompenzáció, ami beépült a járandóságba, el is vitte a többletet.
A nyugdíjasszervezetek a Népszabadság információja szerint támogatni fogják a korhatáremelést – ha ez az érintettek szociális és anyagi biztonságát nem érinti hátrányosan.
nol.hu
origo.hu
Orbán Viktor lerántotta a leplet a baloldal legújabb tervéről – videó
