Eltűnhet a magyar zászló, de százszor is kitűzik, ha kell?

Feszült hangulatban zajlott az RMDSZ Kolozs megyei szervezete által tartott hétvégi közgyűlés – számol be a Szabadság. Javarészt az RMDSZ tisztségviselőit érintő kormányátalakítást tervez egyes értesülések szerint a Demokrata Párt Romániában – írja az Új Magyar Szó. Eltűnt a magyar zászló a napokban az óbecsei községháza homlokzatáról – adja hírül a Magyar Szó.

RMDSZ-közgyűlés: ellentétek vonzzák egymást?

A László Attila jelenlegi RMDSZ-elnök és a Kónya-Hamar Sándor volt elnök köré tömörülő csoportosulások torzsalkodása közepette zajlott a szövetség Kolozs megyei szervezete által tartott hétvégi közgyűlés, amelyen éves beszámolóját ismertette az új elnökség. Újdonságot jelentett Markó Béla RMDSZ-elnöknek a küldött közgyűlésen való megjelenése, tekintettel arra, hogy az ehhez hasonló korábbi rendezvényeken, Kónya-Hamar hatéves mandátuma alatt egyszer sem vett részt. Kónya, europarlamenti megfigyelő ezt szóvá is tette beszédében. Az ülés feszült hangulatát idézi a következő esemény is: miközben Pálfi Mózes Zoltán megyei tanácsalelnök a jelenlegi vezetőség munkáját dicsérte, egy hölgy a teremből bekiabálta: „Zoli, a nyelvedről mindjárt lejön a bőr„. Székely István tanácsos szerint a megyei tanácsba is átgyűrűző ellentét hátráltatja a megyei tanácsosok munkáját.

László Attila az ülésen bejelentette: a 2007-es országos RMDSZ elnökválasztáson Kolozs megye önálló jelölttel vesz részt. Jövőre ugyanis lejár Markó Béla 2003-ban kezdődött legutóbbi szövetségi elnöki mandátuma – tájékoztat a Szabadság.

RMDSZ-miniszterek menesztésén munkálkodik a PD

Kormányátalakítást tervez a hétvégén megjelent információk szerint a Demokrata Párt. Az elképzelések szerint megszűnnének a megbízott miniszteri, illetve az államminiszteri tisztségek, mert Cezar Preda demokrata párti alelnök elmondása szerint e pozíciók segítségével őrzik meg előjogaikat a „koalíció szatellitpártjai kihasználva a miniszterelnök jóindulatát”. Ezen kívül a PD azt is szeretné, ha egyetlen kormányfő-helyettesi poszt maradna, amit Vasile Blaga PD-főtitkár, jelenlegi belügyminiszter foglalna el. Preda azt is megemlítette: pártja kérni fogja a madárinfluenza elterjedése miatt a mezőgazdasági miniszter lemondását, továbbá az egészségügyi miniszter menesztését is megfontolandónak tartják.

Bogdan Ciuca, a Konzervatív Párt (PC) szóvivője a hírekre reagálva hangsúlyozta: a pártvezetők számára a politikai stabilitás az elsődleges szempont, de „elviselnék” a kormányátalakítást, feltéve, hogy a demokraták meggyőző érvekkel állnak elő. Az érintett RMDSZ-vezetők kivitelezhetetlennek tartják a kormányátszervezést – nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök egy hétvégi nagyváradi konferencián. Mint mondta: kormányátalakításra szükség van, de erről csakis az EU-csatlakozás után lehet szó. Borbély László a középítkezésért és területrendezésért felelős megbízott miniszter a lap kérdésére válaszolva kijelentette: nem ért egyet a rábízott minisztérium felszámolásával. Érvelése szerint, egyrészt az EU-tagállamok közül tizennyolcban e terület egy külön minisztérium hatáskörébe tartozik, másrészt úgy véli, a demokraták csupán álcának használják a kormány átszervezését, valójában azonban a kormányfő leváltásán mesterkednek – számol be az Új Magyar Szó.

Eltűnhet a magyar zászló, de százszor is kitűzik, ha kell?

Eltűnt a napokban az óbecsei községháza homlokzatáról az a nemzeti címerrel ékesített magyar zászló, amelyet saját kezűleg készített Wittner Mária magyar parlamenti képviselő és a HVIM adományozott Óbecse magyar lakosságának – adja hírül a VMDK közleménye. A lobogót Légvári Sándor és dr. Páll Sándor, a VMDK óbecsei községi tanácsnokai tűzték ki idén februárban. A szervezet nem hivatalos, de megbízható értesülése szerint, a zászlót nem kívülről, hanem belülről, az épületből vitték el, és még azon a napon egy ismeretlen telefonáló 1000 eurót kért érte. Az említett tények ismeretében több kérdés merül fel – áll a közleményben. Így például az, hogy kinek lehetett útjában a magyar zászló; hogyan lehetett a zászlót belülről úgy eltávolítani, hogy az erkélyre vezető ajtót rendszeresen zárják és előtte a biztonsági szolgálat emberei őrködnek; végül hogyan lehetett az épületből észrevétlenül kivinni egy 1,5 x 2,5 méteres zászlót, egy majdnem 4 méteres rúdon? A VMDK közleményében eredményes nyomozást követel a rendőrségtől.

A zászló eltűnésére Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöke is reagált. Ez a lobogó időközben a társnemzeti jogok és az együttélés úttörő szimbóluma is lett, hiszen kitűzése után nem sokkal fogadta el a szerb törvényhozás a nemzeti jelképek állandó használatáról rendelkező jogszabályt – olvasható a HVIM közleményében. Az elnök kiemeli: a mozgalom tagjai új zászlót készíttetnek, „ugyanolyat, mint amelyet először feltartóztattak a határon, aztán pedig elraboltak. És azt is ki fogjuk tűzni a városházára, s ha százszor elrabolják, mi százszor fogjuk újra kitűzni….” – tájékoztat a Magyar Szó.

A felvidéki magyarság helyzete és kilátásai

Regionális konferenciát tartottak Szőgyénben, melyen a Szlovákiában élő magyar nemzeti közösség helyzetét, jövőbeli kilátásait és lehetőségeit, valamint az ország lehetséges fejlődési irányát vitatták meg.

Csáky Pál miniszterelnök-helyettes beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az elkövetkezendő tíz év sorsszerű lesz a felvidéki magyarság életében, mert ebben az időszakban dől el, sikerül-e bekapcsolódni a globalizáció világfolyamataiba. Hozzátette: ahhoz, hogy e folyamatoknak a magyarság nyertese legyen, arra van szükség, hogy ügyesen alkalmazkodjon az adott helyzethez. Ennek elősegítésében szerinte mindenekelőtt az oktatásnak és a művelődésnek kell kiemelt szerepet biztosítani. Csáky az érvényesülés érdekében – a szlovák mellett – minél több idegen nyelv elsajátítását hangsúlyozta, beszéde végén pedig kitért a kisrégiók és kisvállalkozások jövőbeni megerősítésének szükségességére is.

Farkas Iván parlamenti képviselő az önkormányzatok helyzetét vázolta, hangsúlyozva, hogy többségük az elindult reformfolyamat következtében az elmúlt időszakban sikeresen megerősödött. A problémákat illetően a Nyitra megyei önkormányzatot említette, kiemelve, hogy az MKP-ellenes politika miatt ott jelentősen gyengült a magyar párt pozíciója és befolyása a korábbi időszakhoz képest. Mint mondta: ennek hatására jóval kevesebb támogatás érkezik a déli régióba.

Duray Miklós beszédében arra a kérdésre kereste a választ: vajon a határon túli magyarság számíthat-e önvédelmi harcában Magyarországra, illetve támaszkodhat-e rá fejlődésében. Úgy véli, az anyaországi belpolitikai viszonyokra tekintettel, a szlovákiai magyarság elsősorban magára számíthat, ugyanakkor az EU-tagság legfőbb hozadéka, a határok nagyobb átjárhatósága és a határ menti területek összekapcsolódása mindenképpen a közösség előnyére válik – számol be a felvidek.ma.

Díjesőben fürdött a beregszászi Illyés Gyula színház

Díjesővel zárult a most első ízben részt vevő Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház számára a kaliszi nemzetközi színházi fesztivál Lengyelországban. A beregszászi társulat Vidnyánszky Attila rendezésével Csehov Három nővér című drámáját mutatta be nagy sikerrel. A zsűri döntése nyomán a legjobb színészi teljesítményért járó fődíjat két beregszászi színész, Vass Magdolna (Irina) és Trill Zsolt (Szoljonij) vehette át. Szűcs Nelli (Natasa) ugyanezen darabban nyújtott színészi alakításáért különdíjban részesült. Végül a Három nővér kiérdemelte a Fesztiváligazgató Különdíját és a bronz Wojciech Boguslavskij-szobrocskát is, melyet Balázsi József színházigazgató vehetett át – adja hírül a karpatinfo a Kárpátalja hetilap nyomán.

Szoboravatással Rákóczi szelleméért

A munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola háború utáni megnyitásának 60. évfordulójára rendezett ünnepség keretében az iskola udvarán felavatták Rákóczi fejedelem mellszobrát, a városi képtárban kiállítás nyílt három munkácsi képzőművész alkotásaiból, a nap végén pedig zenés-táncos ünnepi koncertre is sor került. A szoborállítást az Illyés Közalapítvány, valamint magyarországi magánemberek támogatták.

Popovics Béla, a munkácsi magyar középiskola tanára, neves helytörténész ünnepi beszédében kiemelte: akkor lesz a magyarság a Kárpát-medencében újra életerős, ha az anyaországban és az elcsatolt területeken élők ismét egymásra találnak és elfogadják, hogy egy nemzet tagjai.

Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök azt kérte: „Ne csak a szobor legyen itt, de az a szellemiség, tehervállalás, bátor kiállás, hazaszeretet, emberszeretet, melyet Rákóczi fejedelem képviselt” – írja a karpatinfo.