Független Montenegró, folytatódó csempészet?

A vasárnapi montenegrói népszavazás kapcsán Milo Djukanovics kormányfő amiatt érvel a Szerbiától való elszakadás mellett, hogy folytathassa illegális ügyleteit – olvasható a Franfurter Allgemeine Zeitungban. A Der Spiegel hírmagazin arról ír, hogy milyen körülmények miatt lehet elhalasztani Románia és Bulgária jövő év januárjára tervezett uniós csatlakozását.

Franfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Michael Martens Gyorsnaszádok tele csempészcigarettával című augsburgi keltezésű írásában foglalkozik a vasárnap sorra kerülő montenegrói népszavazás egyik kevéssé ismert aspektusával.

A 670 ezer lakosú balkáni állam lakói vasárnap arról döntenek, hogy elszakadjanak-e Szerbiától. Amennyiben a jelenlegi miniszterelnök, Milo Djukanovics terveit siker koronázza, Európa egy új szuverén állammal lesz gazdagabb. Az egykori ifjú kommunista funkcionárius, aki időben szakított Szlobodan Miloseviccsel, hogy később mint politikai ellenfelét tartsák számon, már évek óta dolgozik Montenegró függetlenségén. Djukanovics elszakadási törekvéseit azzal indokolja, hogy független államként Montenegró előbb lehet az EU tagja. A podgoricai ellenzék azonban azt feltételezi, hogy a miniszterelnököt valójában az a szándék vezeti, hogy egy szuverén állam fejeként könnyebben folytathatja illegális ügyleteit.

Montenegró a kilencvenes években a cigarettacsempészet Mekkájává vált – közli a lap. Djukanovics ezt ma azzal kívánja igazolni, hogy az „árut“ csak a montenegrói kikötőkben raktározták, amiért az államot „ellentételezés” is megillette. A miniszterelnök nem csempészésről, hanem „cigarettatranzitról“ beszél, melyek összhangban voltak az akkori montenegrói törvényekkel. „Az áru teljesen legálisan, érvényes papírokkal lépett ki a montenegrói felsővizekről” – nyilatkozta a közelmúltban. A vámnyomozók azon vádjait, miszerint a montenegrói cigaretta közvetlenül az unió feketepiacain landolt, egyszer Djukanovics úgy kommentálta: „ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom.“ A lindaui vámhivatal munkatársa, Günther Herrmann ezzel szemben tömören úgy fogalmaz: „Djukanovics állítása hazugság. Ami ott történt, az milliárdos értékben elkövetett csalás és adócsalás. Hiánytalanul bizonyítottuk, hogy a montenegrói Bar kikötőjéből hatalmas mennyiségű cigarettát csempésztek az EU-ba.“

Mivel az állítólagos fogyasztó nem uniós tagállam volt, ezért sok milliárd doboz Montenegróba szállított cigarettára nem vetettek ki dohányadót, vámot és áfát, ami a fogyasztói ár nagy részét adja. Ezen a módon jutott az egész világból nagymennyiségű vámolatlan és adózatlan cigaretta a balkáni államba. Ott a kormány pusztán „tranzitdíjat” vetett ki a dohányárura, majd a maffia azt Olaszországba szállította és az egész unióban terítette – olvasható a lapban.

„Djukanovics és emberei hagyták, hogy Montenegró a csempészek hadműveleti bázisává váljon, és ezért hatalmas bevételeket kasszíroztak“ – nyilatkozta Herrmann. Az az érv sem állja meg a helyét, miszerint csak a csempészet engedélyezésével lehetett megmenteni a lakosságot az ENSZ szankciók következményeitől, hiszen a Biztonsági Tanács azokat már 1995. november 23-án feloldotta, a csempészet azonban Montenegróban zavartalanul folyt tovább.

„Nap, mint nap zajlott mindez az EU szeme láttára, pedig éveken keresztül figyelmeztettük a történtekre az illetékes szerveket“ – nyilatkozza a felháborodott Herrmann. Ugyanakkor a német vámnyomozónak nincsenek illúziói a tekintetben, hogy miért nézte évekig tétlenül az csempészetet Brüsszel: „Miután Djukanovics elfordult Milosevicstől, az EU abban a reményben támogatta, őt, hogy egy demokratikus országot épít, ezért nem történt semmi.“

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazinban Lars Langenau Figyelmeztető lövés Romániának és Bulgáriának című cikkében elemzi – a ma nyilvánosságra kerülő uniós országértékelések apropóján – Bukarest és Szófia EU-érettségét. Mindkét országban súlyos problémák akadályozzák a gyors csatlakozást, így nem kizárt, hogy elhalasztják a 2007. január 1-re tervezett belépést.

A lap szerint tanulságos Bulgária példája, ahol 173 bérgyilkosság történt 1990 óta. A múlt hét közepén a nyílt utcán végeztek az ismert szófiai üzletemberrel, Ivo Markovval. Februárban gyilkos lövések terítették le a feltételezett alvilági keresztapát, Ivan Todrovot. Az elmúlt hat évben több mint 120 alvilági gyilkosság és gyilkossági kísérlet szerepel a belügyminisztérium nyilvántartásában, ezek közül egyet sem sikerült felderíteni.

Közel fél éve adott át az unió bővítési biztosa, Olli Rehn Szófiában és Bukarestben hosszú listát a „házi feladatokról”. A listán az előkelő helyen szerepelt a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harc, a kisebbségvédelem, a környezetvédelem, valamint a szellemileg sérültekről történő gondoskodás javítása. Komolyan aggódott Rehn az élelmiszerbiztonság, valamint az EU strukturális alapok igénylésének és felhasználásának adminisztrálása miatt.

A kedden publikálandó új országjelentésből hétfőig annyi szivárgott ki Brüsszelben, hogy a bizottság ugyan feltételekhez kötve, de a két balkáni ország 2007. január 1-i felvételét fogja ajánlani. E feltételekkel kívánja a biztos egyrészt a csatlakozás időpontjának elhalasztását elkerülni, másrészt így kíván nyomást gyakorolni Bukarestre és Szófiára.

Hétfőn a dpa, valamint a Reuters is úgy értesült, hogy az EU bizottság a végső döntés elhalasztására tesz javaslatot. A döntés elhalasztásáról meghatározó berlini és brüsszeli uniós politikusok eddig semmit sem tudtak. Michael Stübgen, a CDU/CSU-frakció Európa-politikai kabinetjének vezetője úgy véli, a 2007. január 1-i csatlakozási időpont még egy szeptemberi, vagy októberi jelentés esetében is tartható.

Az egyesztendős halasztás bár kissé bonyolult, de a csatlakozási szerződés alapján lehetséges volna. Románia esetében az országok kétharmadának, Bulgária esetében egyhangú döntés lenne szükséges ehhez. Az eltérő feltételek a korábbi várakozásokat tükrözik, mivel Szófia jobban állt az uniós felkészülésben, időközben azonban a helyzet alapvetően megváltozott.

Arra a kérdésre, hogy most miért Románia a favorit, Axel Schäfer, az SPD-frakció Európa-politikai kabinetvezetője egy kedélyes magyarázattal szolgált: az ország a brüsszeli megfigyelők látogatásakor egyszerűen „sármosabbnak mutatta magát”. Bulgáriában ezzel szemben túl sokáig tartott a jelenlegi kormány megalakítása, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelemben napvilágra került az igazságügyi apparátus hiányosságai.

A CDU/CSU-frakció helyettes vezetője, Andreas Schockenhoff úgy fogalmazott: feltételezzük, hogy az uniós bizottság fenntartásokkal ugyan, de ajánlani fogja az országok felvételét. Romániának négy területen, míg Bulgáriának hat kérdésben mutat fel Brüsszel piros lapot. E területek közé tartozik a szervezett bűnözés, a csalás, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem. Románia esetében a bizottság komoly hiányosságokat lát mezőgazdasági támogatások felhasználásában, valamint az állategészségügyben. Schockenhoff véleménye szerint Bukarest időközben „hiteles intézkedéseket” tett a korrupció elleni küzdelemben – ezért ebben a témakörben Romániát nem fogják bírálni.