Már bontják is a nyaralókat Horvátországban

Horvátországban 18 magyar tulajdonban lévő, engedély nélkül épített ingatlan bontása kezdődött meg szerdán Vir szigetén, miután a horvát környezetvédelmi minisztérium közel ötven épület bontásáról határozott hétfőn. A Külügyminisztérium halasztást kér a bontásra ítélt magyar tulajdonú ingatlanok ügyében, a horvát fél azonban egyelőre hajthatatlan.

Megkezdték az azonnali bontási határozatok végrehajtását Vir szigetén a horvát hatóságok, miután a Környezetvédelmi, térrendészeti és építésügyi minisztérium 48 épület, köztük 18 magyar tulajdonú azonnali bontásáról határozott hétfőn, mivel ezeket engedély nélkül, a vonatkozó építési előírásokat megsértve építették fel. A távirati iroda a horvát állami televízióra hivatkozó jelentése szerint az épületeket buldózerekkel törlik el a föld színéről, az akciót ötszáz rendőr biztosítja.

Mohai László zágrábi magyar nagykövet úgy nyilatkozott, hogy a jogi helyzet egyértelmű, a tulajdonosok már korábban megkapták a bontási határozatokat. „A magyar diplomáciai képviselet ezzel együtt megtesz mindent a magyar tulajdonosok érdekeinek képviseletére” – fogalmazott. Mohai ugyanakkor leszögezte, a nagykövetséget személyesen egyetlen érintett magyar tulajdonos sem kereste meg a maga ügyével, vagy hogy nyomást gyakoroljon a képviseletre. Gémesi Ferenc, a magyar külügyi tárca helyettes államtitkára elmondta, hogy Dunai Péter magyar konzul a helyszínen tartózkodik.

A Magyar Nemzetnek névtelenséget kérő érintettek korábban azt mondták, eddig hiába fordultak segítségért a horvátországi magyar nagykövetséghez és a magyar kormányhoz. Egyetlen lehetőségük maradt: pert indítanak a horvát állam ellen, de – szerintük – igen csekély az esély a sikerre. A lap szintén egy érintettet idézve azt írja, a szigeten tapasztalt magyarellenes hangulat is közrejátszik abban, hogy ilyen nagy arányban bontanak le magyar épületeket. A helyiek ugyanis nem örülnek annak, hogy az idegenek sorra emelik új ingatlanjaikat a gyakran rossz állapotú horvát házak közé. Ezt látszik megerősíteni az a tény is, hogy a lebontandó apartmanok kilencven százaléka magyar tulajdonú.

A Vecernji List horvát lap értesülései szerint egyébként a magyar politikai és üzleti elitet is érintik a Vir szigeti épületrombolások. Az újság honlapján – több más horvát internetes oldalhoz hasonlóan – fotókat közöl a dózerolásról.

„Súlyos és tragikus” következmények

„Súlyos és tragikus” következményekkel járhat a bontási akció a magyarok képviselője szerint. Vass Krisztina úgy nyilatkozott, a házakban nagy értékű tárgyak vannak, és valószínűleg van olyan is, amelyben laknak. Közölte: a magyarok 2002-ben kezdtek építkezni, még az előtt, hogy a kormányrendelet életbe lépett volna. Az építkezők minden illetéket kifizettek. Azt az ígéretet kapták, hogy minden rendben lesz, most azonban bontják a házakat – mondta el Vass Krisztina, a horvát HINA hírügynökségnek.

Hozzátette: a magyar befektetők azt az információt kapták Magyarország zágrábi külképviseletétől, hogy a horvát környezetvédelmi tárca irányítója megígérte, a már elkészült épületeket nem rombolják le. A magyarok képviselője elmondta: azt kérik, hogy a bontást legalább addig állítsák le, amíg a magyar tulajdonosok a helyszínre érkeznek és összepakolják értékeiket – közölte.

Halasztást kér a külügy

A Külügyminisztérium halasztást kér a bontásra ítélt magyar tulajdonú horvátországi ingatlanok ügyében. Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára 2006. május 17-én hivatalába kérette Stanko Nick budapesti horvát nagykövetet, és tájékoztatást kért a horvátországi Vir szigetén lebontásra ítélt, magyar tulajdonú ingatlanok ügyében. Stanko Nick elmondta, hogy tudomása szerint a szigeten az utóbbi években csaknem tízezer nyaralót építettek fel engedély nélkül. A jelenlegi, bontásra vonatkozó döntés több tucat ingatlant érint, tulajdonosaik között horvátok, bosnyákok és szlovének is vannak, így az ügynek semmilyen „magyarellenes” éle nincs – tette hozzá.

Gémesi Ferenc emlékeztette a nagykövetet: korábban többször is kifogásolták a horvát félnél azt, hogy egyes magyar állampolgárok ingatlanvásárlásának engedélyezése elhúzódik, évek óta egyszerűen nem kapnak választ a benyújtott kérelmekre. Somogyi Ferenc külügyminiszter 2006. január 10-i hivatalos látogatása során felhívta Ivo Sanader horvát miniszterelnök figyelmét is a problémára. Mohai László zágrábi magyar nagykövet éppen néhány napja, május 11-én kereste fel a horvát környezetvédelmi minisztert, aki jelezte, hogy adott esetben a bontástól sem riadnak vissza, ugyanakkor ígéretet tett arra is, hogy a kérdésről konzultál a horvát külügy- és igazságügyi miniszterrel – olvasható a külügyi tárca közleményében.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar felet ennek fényében elsősorban a végrehajtás megkezdésének hirtelensége lepte meg, ugyanis az ingatlanok magyar tulajdonosai azt jelezték, hogy csak napokkal ezelőtt szereztek tudomást a bontásról. Gémesi Ferenc kérte, hogy a magyar tulajdonosok kapjanak még időt és lehetőséget arra, hogy a helyi hatóságokkal jogi szempontból tisztázzák a helyzetet, illetve intézkedhessenek ingatlanaik és ingóságaik tekintetében. Ennek érdekében – hivatkozva a két ország közötti jó kapcsolatokra – Gémesi Ferenc kérte a nagykövetet, hogy a házak lerombolására vonatkozó horvát döntés végrehajtását függesszék fel.

A horvát fél hajthatatlan

Ivo Sanader horvát miniszterelnök magyar közbenjárásra sem engedett az adriai-tengeri Vir szigetén illegálisan épült, részben magyar tulajdonú, part menti ingatlanok bontása ügyében. A találkozón – amelyet Mohai László magyar nagykövet kért, Ivo Sanader megerősítette kormánya álláspontját, miszerint a bontásra ítélt 48 villa, illetve apartmanház (amelyek közt 18 magyar tulajdonú épület is van) a horvát törvények megsértésével épült fel, ezért bontásuktól nem tudnak elállni.

(Index, Magyar Rádió, Magyar Nemzet)