Tartják-e korábbi álláspontjukat a szakszervezetek?

Gyurcsány Ferenc kedden találkozik a hat országos szakszervezeti konföderáció vezetőjével. A szakmai konzultációként aposztrofált találkozó zárt ajtók mögött folyik majd, korábbi közlések szerint az érdekvédők véleményezhetik a kormányprogramot és kiegészítő javaslatokat tehetnek.

A miniszterelnök még május 1-jén ígérte meg, hogy a kormányprogram munka világával kapcsolatos részeit, még annak véglegesítése előtt ismereteti az érdekvédőkkel annak érdekében, hogy a szakszervezeti javaslatokat is figyelembe vehessék. A kormányfő emellett azt is felajánlotta, hogy a szakszervezetek egyik-másik személyi kérdésben is véleményezhetnek.

Szakszervezeti körökben felfokozott a várakozás, mivel – állításuk szerint – senki nem tudja, hogy a Gyurcsány Ferenc valóban párbeszédet kíván folytatni, vagy csak közölni kívánja a kialakult elképzeléseket. Tény, hogy az eddig kiszivárgott tervek nem bírják a munkavállalói érdekképviseletek igenlését, kérdéses persze, hogy a találkozó után mennyiben változnak az álláspontok.

A közszférát illetően például több tízezres elbocsájtásokról, a bérek lehetséges befagyasztásáról számolt be a kormánypárti sajtó. A szektort képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke az MNO-nak korábban úgy nyilatkozott: nem ellenzik a közszolgálat szakmai reformját, de nem fogadják el a pusztán pénzügyi megfontolású, a közszolgáltatások színvonalának csökkenését eredményező elbocsájtásokat. Szabó Endre beszámolt arról is, hogy a kormány „rugalmasabb” közszolgálati jogviszonyra vonatkozó elképzelése a közalkalmazottak és a köztisztviselők munka törvénykönyve alá, azaz a versenyszférába való kiszervezését jelenti. Az érintett munkavállalók helyzete azonban a felmondási idő, a végkielégítés, egyes szociális kiegészítő juttatások, sőt a bérek tekintetében is romlik korábbi jogviszonyukhoz képest – hangsúlyozta Szabó Endre. Az elnök egyébként Gyurcsány Ferenchez írt levelében úgy fogalmazott: „a SZEF és a magam nevében őszintén gratulálok az MSZP országgyűlési választásokon elért eredményeihez, amelyek elérésében Ön kulcsszerepet vállalt.”

A versenyszférát illetően nem bérbefagyasztás, hanem a reálbér-növekedés ütemének „visszafogása” merült fel. A Liga Szakszervezetek elnöke, Gaskó István az MNO-nak korábban „elviselhetetlennek” nevezte, ha a reálkeresetek visszaesnének. Mindeközben a versenyszférát szabályzó munka törvénykönyve „folyamatos fenyegetéséről” számolt be Borsik János, az Autonómok elnöke, aki az Országos Érdekegyeztető Tanács munkajogi bizottságában a munkavállalói oldalt vezeti. Közölte: a módosításról szóló tárgyalásokon a munkaadók egyfajta „rugalmas kerettörvénnyé” alakítanák az Mt-t, a kormány pedig partnernek mutatkozik ebben. Az érdekvédő „alapvető ellentmondásnak” nevezte, hogy bár a kormány baloldalinak, szociáldemokratának nevezi magát, mégis jobban húz a munkaadók, mint a munkavállalói érdekképviseletek felé. A közlekedésben érintett szakszervezetek az országos közszolgálatot ellátó közlekedési társaságok, azaz a MÁV, a Volán, valamint a BKV felvetődött magánosítására mondtak nemet. Szerintük a kormány nem vonulhat ki a közszolgáltatások mögül, ezért visszautasítják a vállalatok „évek óta tartó tudatos leépítését”. Az érdekvédők emlékeztettek arra, hogy Gyurcsány Ferenc korábban úgy nyilatkozott számukra: nem osztja a MÁV privatizációjának tervét. A szakszervezetek szükségesnek tartották, hogy a kormányprogramban visszaszorítsák az SZDSZ „mindent eladó, neoliberális törekvéseit”.