Újabb uniós figyelmeztető üzenet Magyarországnak

Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank ma elutasította Litvánia kérelmét az euró 2007-es bevezetésére, míg Szlovéniáról kimondták: felkészült a 2007. januári eurózónás csatlakozásra. Elemzők szerint e lépéssel hazánknak, valamint a többi kelet-közép-európai államnak is azt akarják üzenni, ne számítsanak engedményekre a deficitet vagy más kritériumokat illetően.

Az Európai Bizottság szerint Szlovénia felkészült a 2007. januári eurózónás csatlakozásra, Litvánia viszont a viszonylag magas inflációs rátája miatt egyelőre nem alkalmas a belépésre.

Szlovénia lehet így az első ország az újonnan csatlakozott tíz, többségében kelet-közép-európai állam közül, amelyik beléphet az euróövezetbe. Ennek ez idő szerint 12 tagországa van, együttesen mintegy 310 millió lakossal.

Litvánia inflációs rátája 2,6 százalékos a hivatalos adatok szerint, gyakorlatilag 0,1 százalékkal teljesíti túl a csatlakozási feltételt. A balti állam diplomáciai értesülések szerint az EU júniusi csúcsértekezletén szeretné napirendre tűzni eurózónás csatlakozásának kilátásait.

– Magyarország és a többi kelet-közép-európai állam is figyelmeztetésként értékelheti, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) ma valószínűleg elutasítja Litvánia kérelmét az euró 2007-es bevezetésére, és mindössze Szlovénia valutauniós csatlakozását hagyja jóvá – cikkezett a Világgazdaság a döntés meghozatala előtt.

A két kis állam Észtországgal együtt nem sokkal az EU-csatlakozás után, 2004 júliusában belépett az eurózóna előszobájának számító ERM–II. árfolyamrendszerbe, és mindhárman 2007-es valutacserét tűztek ki célul. – Most azonban úgy néz ki, hogy egyedül Szlovénia tudja teljesíteni az összes makrogazdasági kritériumot. A két balti államban felpörgött az infláció, ezért az észt kormány nemrég visszalépett a 2007-es eurócsatlakozástól – írta mai számában a lap.

Amint arról a Világgazdaság korábban beszámolt, a bizottság és az EKB most hozza nyilvánosságra az euróövezet 2007-es bővítési körével kapcsolatos határozatát, ám a média már a múlt héten tényként számolt be a Vilniusra váró pofonról. A gyorsaság nem mehet a minőség rovására – hangoztatja Jean-Claude Trichet EKB-elnök. A Bloomberg által idézett elemzők ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy a nyugat-európai és a mediterrán országok felvételénél nem voltak ennyire szőrszálhasogatók a döntéshozók. Olaszország, Belgium és Görögország államadóssága meghaladta a GDP 100 százalékát, holott a szabályok legfeljebb 60 százalékot engedélyeznek. Athénról ráadásul tavaly kiderült, hogy a háromszázalékos deficitküszöböt is csak jelentős kozmetikázással tudta elérni. Arról nem is beszélve, hogy ma már az indulásnál minden feltételt teljesített euróövezeti tagállamok többsége sem számít eminensnek. Görögország, Spanyolország és Luxemburg nem teljesíti az inflációs célt, míg a deficit- és államadósság-követelményeknek a tizenkettek többsége nem felel meg. A mostani mutatók alapján kizárólag Írország, Finnország és Hollandia lehetne eurózónatag.

Az euróövezetben egyre többen tartanak attól, hogy az új EU-tagok a valutacsere után még több beruházást és uniós szubvenciót szippantanának el tőlük. Timothy Ash, a Bear Stearns International elemzője szerint az euróövezet a litvánok elutasításával Budapestnek, Varsónak és Prágának is üzenni akar: ne számítsanak engedményekre a deficitet vagy más kritériumokat illetően.

(vg.hu)