Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Wolfgang Böhm Kamerák a határőrök helyett című írásában a schengeni övezet keleti bővítésével foglalkozik.
Nemsokára vége az osztrák határon a dugóknak. 2007 végére, vagy 2008-ban megszűnnek az új uniós tagállamok és Svájc határán az ellenőrzések. A bécsi belügyminisztérium információi szerint intenzíven folynak a schengeni övezet kiterjesztésére történő előkészületek. (1985. június 14-én a luxemburgi Schengenben állapodott meg öt uniós tagállam arról, hogy a belső határokon az ellenőrzéseket fokozatosan felszámolják – szerk.) A tíz, 2004-ben csatlakozott uniós tagállam „Schengen-érettségének” kiértékelése már befejeződött. Ez év végéig kiderül, mely országokat talál Brüsszel érettnek arra, hogy az unió külső határait védjék.
Azért, hogy a schengeni övezet létrejöttét követően ne csökkenjen a határellenőrzés minősége, az új tagállamoknak ugyanazokat a feltételeket kell teljesíteniük, mint eddig Németországnak vagy Ausztriának.
Problémamentesnek ígérkezik Szlovénia Schengen-érettsége, valamint Csehországé, hiszen ez utóbbi államot már uniós tagok veszik körbe. Nehezebb a helyzet Magyarország, Szlovákia és Lengyelország esetében. A később belépő Románia és Bulgária még egy ideig nem lesz a schengeni övezete része. Svájc szomszédaival kötött kétoldalú szerződések alapján csatlakozik az övezethez.
A schengeni övezet kibővítésének technikai feltételeit az elkövetkezendő hónapokban teremtik meg. Például a múlt héten sikerült az uniós belügyminisztereknek az új Schengen Információsrendszerről (SIS II) megállapodniuk, ez magában foglal egy olyan számítógépes adatbázist, mellyel elméletileg minden, az unióban körözött személy már a külső határokon letartóztatható. Erre, az úgynevezett SIS-II szerződésre még az Európa Parlamentnek is áldását kell adnia.
A kockázat csökkentése érdekében – valamint a növekvő bűnözés miatti politikai elégedetlenség okán – Ausztria a jelenlegi határellenőrzések helyett minden beutazó videó-ellenőrzését tervezi. Amennyiben ez az ellenőrzés gyanús személyeket, vagy járműveket azonosítana, akkor azokat a mostani határőrökből álló különleges alakulatok megállítanák és szükség esetén őrizetbe vennék.
Berliner Zeitung (berlinonline.de/berliner-zeitung)
A német főváros napilapjában Gerold Büchner Az EU szeretné megszüntetni a tsz-ek utódszerveinek támogatását című cikkében foglalkozik a brüsszeli bizottság ama tervével, hogy felső határt szabjanak az uniós támogatásoknak.
Az uniós bizottság mezőgazdasági támogatások csökkentésére vonatkozó javaslata nyugtalanságot okoz Berlinben. A dán mezőgazdasági biztos, Mariann Fischer-Boel tegnap bejelentett elképzelései szinte kizárólag az egykori NDK-s tsz-ekből kialakult nagyüzemeket érintenék, ami milliárdos veszteségeket jelentene számukra.
Fischer-Boel javaslata értelmében az uniós közvetlen kifizetések esetében meghatároznák azok felső határát. Ezek a támogatások elsődlegesen a földterülettől függenek, így számos, egykori NDK-s tsz eme támogatási módszer legnagyobb haszonélvezője. Ezen uniós pénzekből kiemelkedően részesedik még a brit nagybirtokos arisztokrácia – a királynő és a walesi herceg –, a monacói herceg, valamint egyes csehországi és magyarországi latifundiumok.
A dán biztos 2007 végétől – az egész uniós mezőgazdasági rendszer reformjával egyidőben – azt javasolná, hogy a közvetlen támogatásokat üzemenként 300 000 euróban maximalizálják. A 15 régi uniós tagállam majd 2 000 ilyen céggel rendelkezik, ezek közel háromnegyede a volt NDK-ban található. Ezt a tervet ellenezte a zöldek volt mezőgazdasági minisztere, Renate Künast éppúgy, mint a mostani, Horst Seehofer.
Mivel a brit kormány korábban határozottan követelte az uniós támogatások csökkentését, ezért London aligha ellenezheti az angol arisztokrácia szubvenciójának csökkentését.
Nagy Britanniával ellentétben a berlini kormány még arra sem hajlandó, hogy megnevezze a mezőgazdasági támogatások haszonélvezőit. 2004-ben a szövetségi köztársaság hatmilliárd eurójával Franciaország és Spanyolország után a harmadik helyen állt a támogatási listán.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Christian Seel „Politikailag korrekt kamarilla” címmel készített interjút Matthias Matussekkel, a Spiegel kulturális rovatának vezetőjével. A beszélgetés apropóját (lásd a tegnapi sajtószemlét – a szerk.) a sajtóklubot követő, állítólagos lökdösődés adta.
Matussek az interjúban úgy fogalmazott: a nacionalizmus vádját ma Németországban furkósbotként használják, mindent laposra vernek vele, ami nem tetszik nekik. Korábban az értelmiségi kaszt többségének álláspontját remekül kifejezte az a jelszó: Soha többé Németországot! A sajtóklub megmutatta, hogy még mindig létezik a Tichyk politikailag korrekt kamarillája, mely betontömbként nehezedik az országra, és agyonnyom minden vitát, mely egy kicsit is vidámabb és szokatlanabb gondolatkísérlettel próbálkozik. Ennek meg kell változnia. Elvesztünk, ha nem foglalkozunk a nemzetünkkel és nem gondoljuk végig, milyen jövőt szeretnénk – vélekedett Matussek.
Berliner Zeitung
A német hírszerző szolgálat, a BND ismét a közérdeklődés középpontjában áll. Miután német újságírók tevékenységének tiltott megfigyelése miatt parlamenti bizottság foglalkozik túlkapásaival, a Berliner Zeitung most beszámolt arról, hogy a BND egy lipcsei perhez mellékelt irataiban felfedte az Oroszországban működő ügynökeinek nevét és címét, amivel halálos veszedelembe keverte a munkatársait.
A lipcsei közigazgatási bíróságon folyó perben a hírszerző szolgálat olyan aktákat tett bárki számára hozzáférhetővé, amelyekből egyértelműen kitűnik, hogy kik dolgoznak a BND számára Oroszországban.
Ezzel – mint a Berliner Zeitung jól értesült források idézve közli, – veszélybe sodorta saját ügynökeit, akiket most a leleplezés és a felelősségre vonás fenyeget. A lipcsei bírósághoz küldött akták ugyanis szigorúan titkos iratokat is tartalmaznak, amelyekben a német hírszerzés számos oroszországi ügynökének valódi neve és pontos címe szerepel – mondta el az InfoRádió németországi tudósítója.
A lap szerint az aktákból egyértelműen kitűnik az ügynökök tevékenysége is, és így az oroszországi hatóságoknak szinte még nyomozást sem kellene folytatniuk, mert a titkos iratokban részletesen szerepel a hírszerzők csaknem valamennyi lépése, illetve a tőlük kapott anyagok listája, de még az is, hogy munkájukat milyen összeggel honorálta a külföldi titkos adatgyűjtésre szakosodott BND.
origo.hu
Folyamatosan szivárog a klór Sajóbábonyban
