Nem kizárt, hogy ősztől Gyurcsány Ferenc veszi át az MSZP irányítását – közölte Juhász Ferenc a Klubrádió reggeli műsorában. A párt jelenlegi alelnöke szerint – miután Hiller István nem kíván újraindulni az elnöki posztért – nyilvánvaló és evidens válasz a kormányfő pártelnöksége.
Juhász Ferenc, akit korábban sokan az MSZP lehetséges elnökeként emlegettek, elmondta: szélesebb körben támogatást élvez az az elképzelés, hogy a párt második embereként ő irányítsa a napi, operatív munkát.
Hozzátette: a pártelnök-kormányfőnek elsősorban politikai irányítói feladatai vannak, a politika tartalmát kell meghatároznia. A két posztot betöltő vezető mögött megfelelő háttérstábok működnek, illetve a kormányban a minisztériumok végzik a napi munkát – mutatott rá Juhász Ferenc, és megjegyezte: sem Magyarországon, sem Európában hosszú távon nem működött a „tandemmegoldás„, vagyis, hogy a kabinetet és a fő kormányerőt nem ugyanaz a politikus irányítja.
Hasonlóképpen vélekedett Lendvai Ildikó frakcióvezető is az egyik napilap hét végi számában megjelent interjúban. Arra a kérdésre, jónak tartaná-e, hogy a miniszterelnök irányítsa a szocialista pártot, a frakcióvezető azt válaszolta: ez elfogadható modell a világban, de arra vigyázni kell, hogy ebben az esetben legyen mellette valaki, aki a párt szervezésével foglalkozik.
Hiller István június másodikán jelentette be, hogy nem indul az őszi tisztújításon a pártelnöki posztért, mivel Gyurcsány Ferenc új kormányában miniszteri feladatot vállalt. Hiller a Szekeres Imrével tartott sajtótájékoztatón azt is bejelentette: a továbbiakban gyakorlatilag Juhász Ferenc vezeti a pártot kvázi ügyvezető alelnökként.
Az MSZP-t ma is a kormányfő irányítja
Az MSZP-t azonban – egy korábbi döntés legalábbis erről tanúskodik – lényegében ma is Gyurcsány Ferenc vezeti. Kifejezetten a választási időszakra hozták létre ugyanis a párt választási bizottságát, amelynek élén a miniszterelnök áll, s e bizottság mandátumát a győzelem után meghosszabbították az őszi önkormányzati választásokig. A pártot valójában ez a bizottság, s így Gyurcsány irányítja.
Természetesen nem szokatlan, hogy a győztes párt miniszterelnöke egyben a párt elnöke is, bár általában úgy történnek a dolgok, hogy a pártelnökökből lesznek miniszterelnök-jelöltek. A szocialisták most fordítva csinálják.
Az régóta észrevehető, hogy Gyurcsány nem elégszik meg a kormányfői szereppel, a párt vezetését is a kezében szeretné tudni. Hiller elnöksége inkább átmeneti időszakul szolgált: talán túl korainak gondolta Gyurcsány Ferenc a másfél évvel ezelőtti tisztújítást ahhoz, hogy átvegye a párt vezetését is. Ráadásul a szocialistákhoz közel álló források szerint – a győztes kampány ellenére – sokan elégedetlenek az elnökkel az MSZP-ben. „Hiller István semmilyen szempontból sem alkalmas pártelnöknek. Sértődékeny, képtelen munkatársaival vagy az újságírókkal kommunikálni, a miniszterség ebből a szempontból testhezállóbb feladat lehet neki” – írja az Index.
Gyurcsány a kormányban koptatja az ellenfeleit
A mostani nyertes kampány megerősítette a kormányfő pozícióját: általános vélemény, hogy gyakorlatilag ő nyerte meg a választást a szocialistáknak. Így valószínűleg bármit el tud érni a pártban – legalábbis egy darabig. Ha jönnek a nehéz napok – a költségvetési kiigazításoknak nevezett megszorítások –, valószínűleg megkopik Gyurcsány nimbusza. Ám a pártban kevesen lesznek, akik szervezetten felléphetnének ellene: lehetséges ellenfeleit csatasorba állította – miniszterekként. Hiller, Szekeres, Kiss Péter kormánytagként nem nagyon lázadhat főnöke ellen. (Ha csak ki nem lép valaki a kormányból – a Bokros-csomag idején volt erre példa!)
Juhász Ferenc a hírek szerint Gyurcsány embere, s úgy tűnik, megelégszik azzal, hogy második számú vezető legyen a kormányfő mellett. (Az előző tisztújításon már őt szerette volna Gyurcsány elnökhelyettesként megválasztatni, azonban – némi meglepetésre – akkor Szekeres elhappolta Juhász elől e posztot.) Arra a vádra, hogy pártpolitikusokat hívott kormányába, Gyurcsány a blogján így válaszolt: „A parlamentáris demokrácia a pártok által megfogalmazott és képviselt alternatívák versengésére épül. A pártok a politikai akaratképzés fő színterei. A pártok politikusai fogalmazzák meg és képviselik a politikai programot és akaratot. A pártok belső versengő világában választódnak ki azok, akik ebben a képviseletben a legnagyobb felelősséggel és a legnagyobb befolyással vehetnek részt. A parlamenti választás a pártokról és a pártok mögött lévő szándékokról szól. A győztes arra kap mandátumot, hogy ezt hajtsa végre, a végrehajtás fő eszköze természetesen maga a kormány. Nem az a különleges tehát, hogy a rendszerváltást követő 5. ciklusban pártpolitikusok mennek a kormányba, hanem ennek az ellenkezője volt különleges.”
Minden estre novembernél hamarabb nem valószínű, hogy tisztújítást tartana az MSZP, ám a mostani felállás megegyezhet azzal, ami várható: Gyurcsány hozza a pártra vonatkozó stratégiai-politikai döntéseket, Juhász pedig végrehajta azokat, illetve ellátja a párt vezetésével kapcsolatos napi feladatokat.
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
