A szakember elmondta, hogy áttekintve 26 európai ország kormánystruktúráját, csak az EU-n kívüli Svájcban van tíznél kevesebb minisztérium, míg a tagállamok többségében 13-15 minisztérium működik.
Verebélyi beszélt annak veszélyéről is, hogy a magángazdaságból érkező vezetők esetleg magukkal hozzák a gazdasági lobbijukat. „Az állami intézmények feladata figyelni arra is, hogy az ilyen vezetők ne készíthessenek elő esetleg olyan ágazati reformokat, amelyeknek később a magángazdaságban ők maguk lehetnek a haszonélvezői” – vélekedett a szakember, aki hozzátette azt is, hogy figyelni kell arra is: a bajok ott kezdődnek, ha egy vezető saját vállalataként kezdi működtetni a közigazgatást.
Verebélyi véleményt mondott a megyerendszer megszüntetésének szándékáról is. „Nem szabad egy ország térszerkezetéhez addig hozzányúlni, amíg nincs bebizonyítva: a meglévő közigazgatási rendszer rossz. Ennek igazolása nálunk azonban elmaradt. 1998 elején az akkori kormányzat egyszerűen csak deklarálta, hogy nem jó a magyar megyerendszer. Máig nem tudni, miért ne lehetett volna akár már eddig is decentralizálni, azaz a minisztériumi feladatokat a megyéknek leadni” – nyilatkozta Verebélyi.
A szakértő szerint minden további nélkül lehetne minisztériumi hatásköröket adni a megyéknek – ehhez csak a politikai akarat hiányzik. Hozzátette: „El kellene végre felejteni az 1998-ban elképzelt hét önkormányzati régiót, már csak azért is, mert azok többségét nem a valóságos kapcsolatrendszerek alapján határozták meg.”
Verebélyi ezt azzal támasztotta alá, hogy bár Győr-Moson-Sopronnak semmi köze nincs Zalához, mégis egybevették a három nyugati megyét, miközben a régóta Győrhöz kötődő Komáromot Veszprémmel catolnák egybe, „ahova jószerint útjai sincsenek”. (HVG, vg.hu)
origo.hu
Erdő Péter megszólalt, ezt mondta a Szentatyáról
