Az áramár csökkentésének másik módja a tárgyalás – jelentette ki 2005 novemberében Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára –, azon hoszszú távú megállapodások újratárgyalása, amelyek az erőművek üzemeltetőivel mintegy tíz évvel ezelőtt köttettek. Elmondta: a kormány a tárgyalásokat már hónapokkal azelőtt megkezdte, sőt a szolgáltatókkal már megállapodást is kötött a nyereség csökkentéséről. Leszögezte: ennek eredményeként 14 milliárd forint visszakerül majd a fogyasztók zsebébe.
Emlékezetes, Gál J. Zoltán mindezt a parlamentben mondta el válaszolva Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének, aki az energetikai cégek luxusprofitjának a letörését kérte a kormánytól. Orbán akkor kilátásba helyezte: amennyiben a Fidesz nyeri a választásokat, 10 százalékkal csökken az áram ára. Nem a Fidesz nyert, és úgy tűnik, 10 százalékkal emelkedik a lakossági energia ára. Legalábbis erről értesült a kormányhoz közel álló Népszabadság. A lap információját egyébként Kóka János ügyvezető gazdasági miniszter sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, ami inkább azt valószínűsíti, hogy a hír igaz.
Az ügy pikantériája, hogy a választások előtt kirobbanó áramárvitában több MSZP-s szakpolitikus azt állította: a kormány hiába akar, nem élhet a hatósági árszabályozás lehetőségével, mivel az Orbán-kabinet idején ez a passzus kikerült a törvényből. A Fidesz részéről a vádakra reagálva Matolcsy György volt gazdasági miniszter közölte, az árszabályozás eszköze változatlanul megmaradt, bár a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány nem élt ezzel a lehetőséggel. A szocialisták, igazukat bizonyítandó, a szerintük fennálló probléma megoldására törvénymódosító javaslatot nyújtottak be az Országgyűléshez, amelyet a T. Ház később el is fogadott.
Tehát, ha volt is, jelenleg bizonyosan semmi akadálya annak, hogy a kormány csökkentse az energia árát, és érvényesítse a Gál J. Zoltán által tényként emlegetett, a szolgáltatókkal kötött megállapodást. A Népszabadság azt is tudja, hogy az áremelés bevezetésének napja még bizonytalan. A lap szerint ennek az az oka, hogy feltehetőleg az áram- és a gázárak emelését egy napon szeretné letudni a kabinet. A baloldali újság egyébként korábban már a tervezett gázáremelések mértékéről is hírt adott. Azóta ezt nem cáfolták, igaz, nem is erősítették meg. Eszerint a lakosság évi 1500 köbméter fogyasztásig 10, efelett – a rászorulók kivételével – 25–30 százalékos gázáremelésre számíthat. A gázármódosítást a szabályok szerint a bevezetés előtt egy hónappal már közzé kell tenni, a bevezetés kőbe vésett időpontjának pedig eddig július elseje számított. Ehhez legkésőbb tegnap kellett volna nyilvánosságra hozni a gáz (és a villany) áremelésének mértékét. A Népszabadság azonban úgy tudja, a bejelentéssel mindenképpen megvárják az új kormány megalakulását, ami június közepét jelentené. Azt pedig állítólag jogászok vizsgálják, hogy miképpen lehet ennek ellenére július elsején életbe léptetni az ármódosításokat, de a napilap szerint az is elképzelhető, hogy a hatósági energiaárak végül két hét csúszással, július közepén emelkednének.
A gázárak tervezett emelését a Fidesz már korábban emlegette, ám a kormányoldal részéről ezeket a kijelentéseket rendre cáfolták. Batiz András kormányszóvivő idén januárban közölte, „Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Kóka János gazdasági miniszternek szóló utasítása értelmében nem kerülhet olyan gázár-kompenzációs rendszer az asztalra, amely a lakossági fogyasztók bármely csoportja számára áremelést eredményezne.” A pozíciók január óta változatlanok: Gyurcsány Ferenc a kormányfő, Kóka János pedig a gazdasági miniszter. A kompenzációs rendszer még nem készült el, ám a kabinet illetékesei azt hangsúlyozzák, hogy az igazságosabb lesz, mint a mostani. Az eddigi gyakorlat szerint az igazságosság a többség számára nem sok jót jelent.
origo.hu
Erdő Péter megszólalt, ezt mondta a Szentatyáról
