Úgy tudjuk: bár a képzési hozzájárulás 2007-es bevezetése szerepel a kormányprogramban, a kabineten belül is vannak ellenzői. Forrásunk szerint a tandíj ellen küzd az a Manherz Károly is, akit frissen neveztek ki az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) felsőoktatási szakállamtitkárának, vagyis a jövőben az ő feladata lenne a képzési hozzájárulás bevezetésének megszervezése és végrehajtása. Az új tárcavezető, Hiller István azonban kitart az utólagos tandíj mellett.
Az utólagos képzési hozzájárulás lényege az, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató a diploma megszerzése után meghatározott jövedelemszint elérése esetén részletekben visszafizeti az államnak a képzési költségeit. Akkor kellene megkezdeni a törlesztést, ha az illető éves jövedelme eléri a minimálbér negyvenszeresét. Ettől kezdve a bruttó bér három, kiemelkedően magas fizetés esetén hat százalékát kell havonta befizetni. A még Magyar Bálint vezetése alatt készült tervezet szerint a tartozás az éves infláció mértékével növekszik. A tárca becslése szerint egy tanulmányait jövőre megkezdő hallgató orvosi képzése összesen 7,7 millió forintba kerül az államnak. Az minisztérium várakozásai szerint egy közszférában elhelyezkedő orvos 14 év után kezdi meg a visszafizetést, és 27 éven keresztül törleszt. Az évek során a 7,7 millió forintos tartozása 13,879 millió forintra dagad. Ha az illető a versenyszférában helyezkedik el, akkor 4 év után kezdődik a törlesztés, 21 évig tart, és közel 11 millió forintot kell visszafizetni.
Szerettük volna megtudni a tárcától, hogy a reform mely elemeiről tárgyalnak Balatonőszödön, és az újabb egyeztetések következményeként várhatók-e változások a koalíciós pártok által már elfogadott programban, de a minisztérium nem volt hajlandó érdemi választ adni kérdésünkre. Csupán annyit írtak, hogy a Kormányszóvivői Iroda már tájékoztatta a nyilvánosságot a hét végi kormányülés tematikáját illetően. Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára egyébként szerdán csupán annyit árult el, hogy az oktatási, az egészségügyi, a közlekedési, valamint a nyugdíjreform előkészítéséről, menetrendjéről lesz szó az ülésen.
Mégsem magukon kezdik a karcsúsítást? Bár a korábbi oktatási és kulturális tárcát is magába foglaló új csúcsminisztériumnál az új tárcavezető, Hiller István jelentős létszámcsökkentést hajtott végre, az igen kiterjedt háttérintézmény-hálózatnál egyelőre nem kezdett hasonló átalakításba. A valódi reformot azonban itt kellene kezdeni, hiszen az Állami Számvevőszék által is bírált rendszer kétszer annyi embert foglalkoztat, mint a tárca összesen. A Magyar Hírlap információi szerint az MSZP és SZDSZ közötti egyeztetéseken sem került szóba a téma. A tárca mintegy kéttucatnyi háttérintézményében 1304-en dolgoznak, vagyis több mint kétszer annyian, mint az újonnan megalakult, 606 fős csúcsminisztériumban. A tárca az esetleges létszámcsökkentést, illetve intézmény-összevonást firtató kérdésünkre csupán annyit válaszolt, hogy amennyiben döntés születik, az esetleges változásokról tájékoztatást fognak adni. (F. M.)
