Pünkösd: a Szentlélek eljövetelének ünnepe

Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását ünnepli a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon. Ebből az alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak. XVI. Benedek pápa pünkösdi miséjében az ember gőgjét és önzését ítélte el, amely mindig viszályt szül.

MNO
2006. 06. 04. 12:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

XVI. Benedek pápa pünkösdi miséjében elítélte az ember gőgjét és önzését, amely – mint mondta – mindig viszályt szül, és a közömbösség, a gyűlölet és az erőszak falait húzza fel.

A katolikus egyházfő több nyelven kívánt boldog pünkösdi ünnepeket az új közösségek találkozója alkalmából Rómába érkezett zarándokok előtt.

A pápa vezetésével tartott szombat esti pünkösdi virrasztáson az új közösségek és az egyházi mozgalmak mintegy 350 ezer tagja vett részt. Ez volt a második ilyen jellegű találkozó, az elsőt a néhai II. János Pál kezdeményezte 1998-ban.

Pünkösdkor a keresztény hagyomány szerint a Szentlélek eljövetelét várjuk. Jézus azt mondta az apostoloknak mennybemenetele napján, tehát 10 nappal pünkösd előtt, hogy maradjanak a városban, amíg erő nem tölt el őket, ez teljesül pünkösdkor, amikor visszaemlékezünk arra, hogy a 12 bátortalan apostol elindul, hogy meghódítsa a világot. De nem csak önszántukból, hanem Jézus is kérte őket: „Legyetek tanúim Jeruzsálemtől kezdve egészen a világ végéig” – mondja Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektor-helyettese.

Pünkösd az egyház születésének napja is. Egy kis félénk csoportból elinduló közösség a Római Birodalomban, a Földközi-tenger akkori lakott partvidékét néhány évtized alatt meghódította a kereszténységnek – tette hozzá.

– Üldözések is jöttek, de éppen a lélek erejével mindig helyt tudtak állni, a vértanúk példája mutatja azt, hogy ez a kis mustármag, amely kétezer évvel ezelőtt elindult, egy hatalmas fává terebélyesedett. A világ megváltozott, a mai ember, főként a civilizált európai ember kevésbé figyel oda a lélek belső sugallataira, de egy szikrája mindannyiunkban ott él, hiszen ő az élet és karizmák lelke, a bennünk lévő tehetségek, adottságok és sokszor az értelmetlennek tűnő dolgok is lelkesedéssé válnak, értelmet kapnak. A pünkösdnek ez az értelme, ez az ünnepe – fogalmazott Kránitz Mihály.

(Magyar Rádió)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.