Egyszer már eljátszotta Románia a kisebbségi törvény elfogadására irányuló színjátékot 1993-ban, amikor felvették az Európa Tanácsba – nyilatkozta Gál Kinga az Erdélyi Naplónak. Amíg a csatlakozási szerződés napirenden volt és megfigyelés alatt tartották az országot, a kormány mindent megígért, de amint fölvették a tagok közé elhalt a folyamat, a kisebbségi törvényt rögtön levették a napirendről – tette hozzá a fideszes EP-képviselő. Mint mondta: az EU ugyan erőteljesebben követeli a törvény elfogadását, mégis fennáll annak a veszélye, hogy a románok egy teljesen kiüresített jogszabályt fogadnak majd el – bár ez nagy felzúdulást keltene –, vagy egyszerűen addig húzzák az időt, míg az unió tagjává válva újra elsüllyesztik a törvényt.
Ugyanakkor Gál Kinga bizakodásának is hangot adott, mondván Romániának az eddig folytatott kirakatpolitikájával az unióban fel kell hagynia, s meg nem tartott ígéretei lépten-nyomon vissza fognak ütni. Hozzátette: Európában másfél millió ember jogos igényeit nem lehet szőnyeg alá seperni, erre mindig figyelni fog az unió. A képviselőnő elmondása szerint a csatlakozás után bővülő lehetőségek választ adhatnak a felsőoktatás kérdéseire, valamint egyfajta autonómiatípus kidolgozására is, jóllehet az ehhez szükséges uniós pályázatok zöme Bukarestben lesz lehívható – írja az Erdélyi Napló.
Amint 1918-ban a románoknak, úgy a magyaroknak is jogukban áll sorsukról dönteni
A trianoni békeszerződés felülvizsgálatát fogják kérni a Ditróban rendezendő második Székely Nemzetgyűlésen, ha Romániában nem születik politikai döntés Székelyföld területi autonómiája ügyében – jelentette ki Gazda Zoltán. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke egy korábbi nyilatkozatában is jelezte már: ha nem történik előrelépés, levélben kérik majd a trianoni szerződést aláíró „bűnös„ hatalmak mai miniszterelnökeit, hogy gyakoroljanak nemzetközi nyomást Romániára annak érdekében, hogy az ország az egykor elcsatolt területeken élő nemzeti kisebbségek számára biztosítsa a kisebbségi jogokat és az autonómiát. Gazda elmondása szerint a soron következő rendezvény abban különbözik majd a március 15-ére szervezett első Székely Nemzetgyűléstől, hogy a ditrói összejövetelen már nem kiáltványt, hanem határozatot kívánnak elfogadni. A második nagygyűlés szervezői jelezték: a tervek szerint az 1918-as gyulafehérvári dokumentum mintájára születő határozat az általános elveken túl konkrét követeléseket, határidőket is tartalmaz. Szerintük ugyanis a székely népnek ugyanúgy alapvető joga saját sorsáról dönteni, amiképpen ezt 1918-ban az erdélyi románoknak is jogukban állt megtenni – számol be a transindex internetes portál.
Csak az MKP áll ki Dél-Szlovákia érdekeiért
A Magyar Koalíció Pártja többször is hangoztatta, hogy az országban egyedüli politikai erőként védi Dél-Szlovákia érdekeit. Ezt jelzi egyebek mellett az is, hogy a párt elnöke, Bugár Béla a térség fejlődésében meghatározó szerepet játszó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését jelölné meg egy esetleges koalíciós részvétel feltételéül. Farkas Iván MKP-s politikus ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, fontos lenne, hogy az elkövetkező években beérkező uniós támogatások szétosztásával kapcsolatos döntésekben az MKP is részt vehessen. A szóban forgó gyorsforgalmi út nyomvonalát illetően jelenleg két alternatíva létezik: a Zsámbéki-medence – Esztergom – Párkány – Zselíz – Léva – Zsolna irány, mely Farkas elmondása szerint egy korszerű Duna-híddal is párosulna, valamint az Ipolyság – Vác útvonal. A politikus szerint várhatóan az ősz folyamán születik döntés az ügyben. Hozzátette: a végeredménybe Magyarország és Szlovákia mellett az Európai Uniónak is beleszólása van. A szlovák álláspontot illetően elmondta: a javasolt útvonal nagy mértékben függ attól, ki alakíthat kormányt a hét végén esedékes választás után, s félő, ha az MKP kimarad a koalícióból, nem lesz, aki képviselje a magyarlakta régiót – tájékoztat a Hídlap.
A kétnyelvű helyi közlöny szúrja a radikálisok szemét
A csókai képviselő-testület tegnapi ülésen az ellenzéki radikális párti tanácsnokok újra és újra visszatérve a helyi tájékoztatás témájára, azzal vádolták az önkormányzatot, hogy a tájékoztatási közlöny pénzmosásra szolgál. Úgy vélik, a hatalmon levő pártok elherdálják a községi költségvetésből a helyi tájékoztatásra jóváhagyott összeget.
A Csókai Krónika kétnyelvű, ingyenes közlönyt a csókai képviselő-testület által tavasszal elfogadott határozat értelmében a Művelődési és Oktatási Központ adja ki 2500 példányban, míg az öttagú szerkesztőbizottságot a községi képviselő-testület nevezi ki. Predrag Mijic községi elnök véleménye szerint, mivel korábban semmilyen helyi jellegű tájékoztatás nem folyt a községben, a krónika nagy előrelépést jelent. Minthogy a tájékoztatásról szóló törvény alapján az önkormányzatok nem alapíthatnak újságot vagy egyéb tájékoztatási eszközt, ebből adódóan a március óta havonta nyolc oldalon megjelenő Csókai Krónika nem más, mint a községi elnök közlönye, amelyben tájékoztatja a választópolgárokat az önkormányzat munkájáról – ismertette az elnök. A közlöny finanszírozásának kérdése azonban azóta is nyílt vita tárgyát képezi a helyi képviselők között – írja a Magyar Szó.
Tompos Márton
Kocsis Máté: In memoriam Momentum
