Szerbia újra szuverén állam lesz

Nyolcvannyolc esztendő után Szerbia hétfőtől ismét szuverén állam lesz – cikkezik a Der Standard. Belgrádban hivatalosan is felvonják szerb lobogót, a régi kék-fehér-vörös közös zászló pedig múzeumba kerül. A Der Spiegel arról ír, hogy tovább süllyed Tony Blair „hajója”, a brit konzervatívok népszerűsége pedig már 10 százalékkal megelőzi a Munkáspártét.

Der Standard (derstandard.at)

Nyolcvannyolc esztendő után Szerbia hétfőtől ismét szuverén állam lesz – cikkezik a balliberális osztrák lap. Szerbia-Montenegró feloszlatásáról a belgrádi parlament ugyanis rendkívüli ülésen dönt. (A Julián naptárt érvényesnek tekintő ortodox keresztények számára a mai hétfő normális munkanap – a szerk.) A belgrádi parlament rendkívüli ülésén megerősíti a május 21-i népszavazás eredményét, s Szerbia lesz a korábbi államszövetség nemzetközi jogi örököse. Szerbia-Montenegró jogi értelemben a montenegrói parlament szombati függetlenségi nyilatkozatával ugyanis már megszűnt létezni. Belgrádban hivatalosan is felvonják a szerb lobogót, míg a régi kék-fehér-vörös közös zászló – ami korábban Jugoszláviáé volt – múzeumba kerül.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A konzervatív német napilap Khamanei ajatollah olajbojkottal fenyeget című írásában az iráni vallási vezetőnek Khomeini ajatollah halálának évfordulóján mondott beszédét ismerteti. Irán az Egyesült Államokkal folytatott atomvitában az olajszállítások esetleges korlátozására figyelmeztette Washingtont. „Ha Iránnal kapcsolatban egy rossz lépést tesznek, az kifejezetten veszélyezteti a térségből érkező energiaszállításokat” – mondta Khamenei vasárnapi beszédében. A teheráni vezetés mindeddig kizárta, hogy az ország olajkészleteit nyomásgyakorló eszközként használja.

„Nemzeti érdekeink köteleznek, és aki azokat fenyegeti, az szembetalálja magát az egész nemzet dühének erejével” – fogalmazott Khamenei az iszlám köztársaság megalapítója halálának évfordulóján. Az Egyesült Államok – nyilatkozta a vallási vezető – képtelen garantálni a közeli-keleti energiaszállítások biztonságát, egyúttal utalt az amerikai politika iraki, afganisztáni és palesztinai csődjére.

Az amerikai külügyminiszter, Condoleezza Rice szerint Washingtonnak nem kell túlértékelnie a legújabb teheráni fenyegetőzéseket. Irán maga is függ az olajeladásból származó bevételektől – vélekedett Rice egy vasárnap esti vitaműsorban. A külügyminiszter asszony szerint az iráni költségvetés 80 százaléka származik az olaj- és földgázbevételekből, így Teherán számára is igen súlyos problémát jelentene, ha leállítaná az energiaszállításokat.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin Kétharmad Blair ellen című cikkében a kilenc éve Nagy-Britanniát kormányzó és egykor az európai baloldal megmentőjeként ünnepelt miniszterelnök immár feltartóztathatatlannak tűnő politikai haldoklását taglalja. Úgy tűnik, nem szakadnak véget Tony Blair és pártja számára a rossz hírek. A miniszterelnök barátai és párttársainak véget nem érő botrányait követően a kormány és vezetőjének népszerűsége újabb mélypontot ért el. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a konzervatívok népszerűsége már 10 százalékkal megelőzi a Munkáspártét. A Sun című bulvárlap megbízásából az Ipsos/MORI intézet által végrehajtott közvélemény-kutatás adatai szerint az új konzervatív pártelnök, David Cameron vezette konzervatívok népszerűsége 41 százalék, a Munkáspárté 31, míg a liberális demokratáké 18 százalékon áll

A megkérdezettek 67 százaléka elégedetlen a kormányfő teljesítményével, azt a válaszadók alig 26 százaléka tartotta megfelelőnek. A legutóbbi, 2005. májusi választások óta radikálisan romlott Blair és a Munkáspárt megítélése, és az idei önkormányzati választásokon már a liberális demokraták mögé, a harmadik helyre szorultak vissza.

A Munkáspárt süllyedő hajója számára menedéket a brit választójog jelenthet, mely a kormányon lévőknek viszonylag komoly szabadságot ad arra, hogy meghatározzák a voksolás időpontját. Az alsóházi választások legkésőbbi időpontja 2005 ősze lehet. Azt azonban mindenki biztosra veszi, hogy Blair addig nem marad hivatalában. Mind hangosabbak azok a párton belüli hangok, melyek távozásának és a hatalomátadásának pontos menetrendjét követelik. Blair legesélyesebb utódjelöltjének a pénzügyminiszter, Gordon Brown számít.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali napilap Több katonát Afganisztánnak című cikkében a közép-ázsiai demokratikus struktúrák megerősödésének útjában fekvő akadályokkal foglalkozik. A legutóbbi összecsapásokat követően a NATO szeretné Dél-Afganisztánban állomásozó csapatainak számát megduplázni, s egyúttal a csapatok taktikájának módosítását is tervezik.

Az afganisztáni ISAF misszió keretében a NATO az ország déli részén állomásozó csapatainak megduplázását tervezi. Az eddigi 3000 helyett az amerikaiak vezette koalíció 6000 katonájának kell fenntartania a rendet – nyilatkozta az egységek parancsnoka, David Richards. Egyúttal közölte, változtatnak a taktikájukon is azért, hogy jobban figyelembe vehessék a lakosság igényeit. Az altábornagy szerint a külföldi csapatoknak óvatosabban kell vezetniük, hogy ne hergeljék maguk ellen a lakosságot. Nem szabad annak a látszatnak keletkeznie – fogalmazott Richards, hogy csapatai számára közömbösek az afgánok. Mint ismert, egy közlekedési balesetet követően, az elmúlt hetekben Kabulban súlyos zavargások törtek ki, melyek legalább két tucat áldozatot követeltek.