Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) múlt évi tevékenységéről szóló jelentés megtárgyalásával kezdte munkáját a parlament költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága. Kovács Tibor (MSZP) a vitában felvetette: az ellenzék is hozzájárulhatna ahhoz, hogy az évek óta üres két ÁSZ-alelnöki helyet végre betöltsék. Tállai András (Fidesz) erre azt válaszolta, hogy az ő pártja támogatta az MSZP jelöltjét, ez utóbbi képviselői viszont nemet mondtak a Fidesz jelöltjére. A viszontválasz úgy szólt, hogy a Fidesz több mint három évig nem állított jelöltet, akit viszont végül javasolt, azt korábban már leszavazta a parlament.
Kovács Árpád erre reagálva úgy vélte, hogy a számvevőszék vezetői között többen is vannak, akik alkalmasak lennének az alelnöki posztra. Nem lenne szerencsés – folytatta az elnök –, ha az alelnökök személyén keresztül (legyenek is bármennyire tisztességes emberek) a pártpolitika belopózna az ÁSZ falai közé.
A képviselők – pártállástól függetlenül – elismerték az ÁSZ ellenőrzési munkáját, viszont kifogásolták az államháztartási törvényt. Gegesy Ferenc (SZDSZ) és Hargitai János (KDNP) a vita végén azzal a javaslattal élt: a bizottság kérje fel az ÁSZ-t, hogy a Pénzügyminisztériummal közösen készítse el a közpénzügyi szabályozás koncepcióját. Másik javaslatuk pedig úgy szólt, hogy a kormány félévente számoljon be a bizottságnak arról, miképpen reagált a számvevőszék javaslataira. A bizottság kormánypárti többsége leszavazta a javaslatokat, az ellenzékkel csak a javaslattevő SZDSZ-es képviselő voksolt.
Az ÁSZ tavalyi tevékenységéről szóló jelentést általános vitára alkalmasnak minősítette a bizottság.
A Közbeszerzések Tanácsa múlt évi tevékenységéről szóló jelentés kapcsán két kérdésben alakult ki vita: túl sok a tárgyalásos eljárás (a nyílt eljárások rovására), és kevés szerep jut a kis- és közepes vállalkozásoknak. Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke elmondta, hogy az unió a legutóbbi időkig a nyílt eljárásokat támogatta, de a közszolgálati szektorban nemrégiben a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást tette általánossá. Ez az oka annak, hogy mára fele-fele lett a nyílt és a tárgyalásos eljárások aránya. Ami pedig a kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozását illeti, a közbeszerzések 65-70 százalékát ebből a szférából kikerülő cég nyeri. Értékben – ez tavaly 1450 milliárd forint volt – viszont csak 44 százalék az arányuk. Az elnök úgy vélte, hogy a nagy munkákat csak nagy cégek tudják elvállalni, de ezen a piaci szegmensen is nőtt a piaci szereplők száma az uniós csatlakozás után, ami csökkenti a kartellezés veszélyét. Ugyanakkor ezek alvállalkozóiként a kis cégek is bevételhez jutnak.
Podolák György (MSZP) indítványával a biztosítási törvényt módosítaná. Ebben a kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatos kártörténet központi nyilvántartását szorgalmazza, hogy minden autós kockázatarányosan fizethesse a biztosítási díjat. A költségvetési bizottság ülésén a Pénzügyminisztérium képviselője azzal utasította el a javaslatot, hogy jövő év tavaszán – a jogharmonizáció miatt – amúgy is szabályozni kell ezt a problémát. Az uniós előírás végeredménye ugyanez, de a technikája más. Az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy a kormánypárti képviselő nem egyeztetett javaslata benyújtása előtt a kormánnyal, és azt feltételezték, hogy a biztosítási törvény megnyitásával biztosan hátsó szándéka van az MSZP-frakciónak.
Végül kormánypárti többséggel általános vitára küldték a plénum elé a javaslatot a képviselők. Ugyancsak általános vitára bocsátották a prémium évekről szóló törvényhez benyújtott törvénymódosítást. Ez utóbbi a közszférából távozó, nem sokkal a nyugdíj előtt álló alkalmazottak helyzetét javítja.
origo.hu
Kiderült, hogy mikor indul a magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra
