Danks Emese elmondta, hogy alanyi jogon nem kell fizetni vizitdíjat a 18 éven alattiaknak, a tartós gyógykezelésre szorulóknak és a hajléktalanoknak, valamint a katasztrófa-egészségügy, a népegészségügyi ellátások, a járványügyi tevékenység, egyes szűrővizsgálatok, a terhesgondozás, a gyermekágyas anyák gondozása és a szülészeti ellátás után. Ezenkívül 1,7 millió szociálisan rászoruló ember kap részleges támogatást a vizitdíj miatt. A teljes mentességen túl a kormány a szociálisan rászorulók terheinek enyhítését célzó kompenzációs rendszert is kidolgozott: a vizit-, illetve az ápolási díj fizetését a szociális juttatások megemelésével ellensúlyozza.
Évente 12 vizitre jogosító kedvezményt kapnak úgy, hogy ennyivel emelik a különböző jogcímeken nekik folyósított összegeket, például havi 300 forinttal a gyest, 200 forinttal a munkanélküli ellátást vagy szintén 200 forinttal azoknak a nyugdíját, akik legfeljebb a nyugdíjminimum kétszeresét kapják – közölte Danks Emese.
Hozzátette: ha valaki több, mint húszszor fizetett vizitdíjat, a számlák bemutatásával a huszonegyedik alakalomtól ezt visszaigényelheti az önkormányzattól, de folyamatos kórházi tartózkodás esetén is legfeljebb húsz napig kell ápolási díjat fizetni.
A kormányszóvivő nem tudta megmondani, hogy a változások mennyivel bővítik a kedvezményezettek körét, illetve mennyivel lehet kevesebb a vizitdíjból származó költségvetési bevétel a tervezettnél.
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője a vizitdíjról szóló bejelentést úgy értékelte: ezzel beigazolódott a Fidesz korábbi állítása, hogy az egész országnak meg kell fizetnie a kormány hazugságainak árát. „A betegek hazugságadóját vizitdíjnak hívják” – fogalmazott a politikus. Hozzátette: ebből a szempontból is illegitim a kormány, hiszen azok a választópolgárok, akik a kormánypártokra szavaztak, ezt abban a hitben tették, hogy nem lesz fizetős az egészségügy.
Mai ülésén öt ágazati programot is jóváhagyott a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv 15 operatív programjából. Ezek támogatási összértéke mintegy 3 500 milliárd forint. Az operatív programok foglalják össze azokat a fejlesztési elemeket, amelyekre az ország a következő hét évben uniós támogatási pénzeket fordít majd.
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője szerint a magyar rendszer túlközpontosított, ezért nem alkalmas arra, hogy kezelje az unióból érkező forrásokat. A valódi reformokat az önkormányzatokra alapozva kellene végrehajtani, ezért az uniós forrásoknak is az önkormányzatokhoz kellene eljuttatni – tette hozzá a politikus. Véleménye szerint azonban a kormány központosít, „politikai komisszárokat„ ültet a döntéshozatali pozíciókba, és az uniós források elosztásába nem ad valódi beleszólási lehetőséget az önkormányzatoknak. A Fidesz szerint ugyanakkor a közbizalmat élvező, választott önkormányzati vezetőkre kellene bízni a döntéseket, az Önkormányzati Érdekegyeztető Testületnek pedig valódi jogosítványokat, akár vétójogot is kellene adni az operatív programok kezelése tekintetében – jelentette ki Cser-Palkovics András. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz korábban azt javasolta, hogy készüljön operatív program a kis- és közepes vállalkozások támogatására, ezt azonban a kormány elutasította.
A kormány mai ülésén eldöntötte: lesz kormányzati negyed. A kormányzati hivatalok egy helyre költöztetése nemhogy elvinne az adófizetők pénzéből, hanem megtakarítást jelent; s nem csak olcsóbb, de ésszerűbb megoldást is jelent.
A kormány mai ülésén tudomásul vette a Kincstári Vagyoni Igazgatóság javaslatait is a kormányzati negyed majdani helyszínére. Mint ismert, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által felkért bírálóbizottság 3 helyszínt javasolt a fővárossal együttműködésben és a Magyar Építész Kamara szakmai támogatásával lezajlott pályázat eredményeként. Az egyik a Déli pályaudvar és környéke; a másik a Lágymányosi hídtól délre fekvő pesti Duna-part; a harmadik pedig a Nyugati pályaudvar és környezete.
Arról, hogy a három helyszín közül végül melyiken valósul meg a beruházás, a balatonőszödi kormányülésen várható döntés. A Fővárosi Közgyűlés ugyanis várhatóan holnap foglal állást a 3 helyszín általános alkalmasságáról, a kormány pedig úgy döntött, hogy végleges helyszín kiválasztásával megvárja a főváros véleményét. A kormány a mai döntés során azt mérlegelte, hogy a kormányzati negyed kialakítása szorosan illeszkedik az államreform célkitűzéseihez, vagyis az olcsóbb, hatékonyabb, és az állampolgároknak jobb szolgáltatásokat nyújtó állam megvalósítása felé vezet.
A kormányzati negyed egyfelől takarékos megoldás, mert a jelenlegi minisztériumi épületek eladásából 100 milliárd forint bevételre számít a büdzsé, amivel az államadósságot lehet csökkenteni, s így kevesebbet kell költeni a kamatokra. Ezen felül a korszerűbb és kisebb alapterületen megvalósuló irodák üzemeltetési költségein éves szinten 10 milliárd forintos nagyságrendű megtakarítás érhető el. Másfelől a kormányhivatalok működése nemcsak pénzügyi szempontok miatt ésszerű, hanem a munkaszervezést is segíti: hatékonyabbá válik a munka, ha a hivatalok egy helyre költöznek. A Miniszterelnöki Hivatal munkatársai például jelenleg 8 különböző ingatlanban szétszórva dolgoznak a város különböző pontjain – így nehezebb megszervezni egy egyszerű értekezletet is, ráadásul a közlekedés pénzbe kerül, nem is beszélve a hivatalos levelezésről.
(hirtv.hu, mti)
origo.hu
Egészen elképesztő dolog derült ki Sztálinról, a hidegvérű diktátorról
