Hatvan évre nőne 2012-től az előre hozott nyugdíjazás korhatára, s szigorodna a korkedvezményes nyugdíj igénybevétele is: 2009-től csak az tehetné le „idő előtt” a lantot, aki már betöltötte a 60. életévét, s minimum 37 év szolgálati ideje van, ám ez esetben kisebb lesz a járandósága is. Korkedvezményes nyugdíj igénylésekor az öregségi nyugdíj összege sávosan csökken annak függvényében, hogy a nyugdíjba vonuláskor még hány esztendő hiányzik a 62 éves korig. Legrosszabb esetben a „büntetés” mértéke havi 0,4 százalék is lehet, melynek hatására a járandóság összességében akár 8 százalékot is veszíthet értékéből.
Komoly érvágás az is, hogy a korhatár elérése előtt nyugdíjba vonulók esetében az állam 2008-tól szünetelteti az időskori járandóság folyósítását akkor, ha a nyugdíjas munkát vállal, s többet keres a minimálbérnél. Az már a munkáltatók zsebére menő változás, hogy négyéves átmeneti időszak után már ők fizetnék a korkedvezményes nyugdíj finanszírozását, miközben nullára csökkenne az állami támogatás mértéke. A hét elején az erről szóló tervezetet az Országos Érdekegyeztető Tanácsban élesen bírálták a munkáltatók, akik szerint az éves szinten 17 milliárd forintos teher legalább negyedét a jövőben is a költségvetésből kellene fizetni.
További megszorítás, hogy a nyugdíj már jövő év elejétől beleszámít az adóköteles jövedelembe, s ezáltal jelentősen nő a nyugdíj mellett dolgozók adóterhelése. Sőt, az időskori keresetből is fizetni kell a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, igaz, ez némileg növeli a majdani járandóságot: százezer forintos jövedelemnél 400 forinttal. A szabályozás a nyugdíjas vállalkozókra is vonatkozik. A kormány szerint a szigorításokra azért van szükség, mert az állami nyugdíjalap hiánya már most folyamatosan emelkedik, miközben előrejelzések szerint a következő 50 évben a népességen belül kétszeresére nő az idősek aránya. A korhatár előtt nyugdíjazottak 16 százaléka tovább dolgozik, s az öregségi nyugdíjasok 94 százaléka is a korhatár előtt kéri nyugdíjazását – áll a javaslat indoklásában. Fideszes és KDNP-s képviselők szerint azonban a változások a nyugdíjasok elszegényedéséhez vezetnek, a kormány súlyos tízezreket von el tőlük, s egy súlyosan beteg nemzetet igen rosszul érint a nyugdíjkorhatár emelése is. Tény, hogy nemrég a Generali és a Medián közös kutatása is arra az eredményre jutott, hogy a nyugdíjasévek alatt tovább növekednek a jövedelemkülönbségek, miközben a jelenleg 45 évesnél idősebbek több mint harmada a nyugdíjazása után nehéz anyagi körülmények közé kerülhet.
Négy plusz egy pillér. A magyarországi nyugdíjszisztéma négy pillérre épül, az első az állami nyugdíjalap. A második pillér a kötelező magánnyugdíjpénztárak rendszere, amivel az a gond, hogy sokszor alacsonyabb nyugdíjat biztosítanak, mint az állami pénzekből kistafírozott állami nyugdíjalap. A harmadik pillért a kötelező járulékok feletti befizetésekből gazdálkodó önkéntes nyugdíjpénztárak képezik, a negyediket pedig az év elején bevezetett nyugdíj-előtakarékossági számlák. Az ötödik pillér, a hosszú távú értékpapírszámlák előkészítése jelenleg is folyik.
