Molnárék már most kihirdetik a kórházi ágyszámokat

Molnár Lajos egészségügyi miniszter nem várja ki a márciust, napokon belül kihirdeti az új kórházi kapacitásokat. Ennek oka, hogy olyan jogértelmezési vitákra került sor, amelyek szerint a törvényben előírt időpontok be nem tartása miatt akár a kórházi reform is veszélybe kerülhet. Közrejátszhatott a nagyobbik koalíciós partner sürgetése is.

Emlékezetes: a regionális egészségügyi tanácsok (RET-ek) nem fogadták el ugyan a miniszter január 8-án a hét régió számára tett ajánlatát az aktív, illetve a krónikus ágyak számainak a felosztására, ám a szakma – köztük a regionális szakfőorvosi kar –elkészítette és elküldte javaslatát a szaktárcának, s persze a lobbihelyzetben lévő régiós országgyűlési képviselőknek – írja a Világgazdaság. Horváth Ágnes, a minisztérium államtitkára pedig kijelentette: a RET-ek elutasító határozata is döntés, a miniszter pedig figyelembe veszi a szakmai ajánlást.

A RET-eken kívüli megegyezéseknél több helyen éltek a kórháztörvény úgynevezett „tízszázalékos szabályával”. E szerint az egyes kórházaknak lehetőségük van arra, hogy egymás között, sőt régiós határokon túl is – ilyen mértékben – csereberéljék a különféle szakmákban fenntartott ágyaik számát. Volt, ahol belgyógyászatot cseréltek szülészetre, sebészetre és viszont. A kisbéri és a móri kórház pedig egyesült.

Szakmai, majd koalíciós döntés született arról is, hogy a 39 kiemelt kórház mellett hány aktív ellátást végző területi intézmény és hány kizárólag krónikus feladatokat ellátó marad, s mely intézményekkel nem köt a jelenlegi feladataikra finanszírozási szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A Világgazdaság úgy értesült, hogy ez utóbbiak végül az eredetileg javasoltak lesznek: az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, a Schöpf-Merei Ágost Kórház, a Budai Gyermekkórház, a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet, a Budai MÁV Kórház, a kecskeméti repülőkórház és a borsodi FMC dialíziscenter. A kiemelt kórházakon kívül az átalakítás 120 intézményt érint.

A törvény szerint az aktív ágyak szakorvosi munkahelyekké konvertálása kizárólag a RET-ek kompetenciája. Mivel valamennyien visszautasították a miniszteri ajánlatot, erről sem tárgyaltak.

Az MSZP a betegek ellátása és a kórházból távozó orvosoknak való munkahelyteremtés miatt törvénymódosítást kezdeményez; e szerint kivennék a RET-ek döntési jogköréből ezt az ügyet – tudta meg a lap Vojnik Mária szocialista országgyűlési képviselőtől, az előző kormány egészségügyi államtitkárától. Úgy látja: a kórházi kapacitások szűkítése megköveteli a szakorvosi óraszám növelését, a rendelők zsúfoltságának a csökkentését. Azt javasolják, hogy ahol az egészségügyi szolgáltatók és fenntartóik élni kívánnak a kórházi ágyak szakorvosi munkahelyekké konvertálásával, s tervükkel az egészségügyi miniszter is egyetért, a törvénymódosításig is megtehessék azt. Vojnik Mária szerint ezzel javulna a betegellátás, és lenne munkahelyük a kórházakból kikerülő szakorvosoknak, akik bekapcsolódhatnának az ügyeleti ellátásba.

Mint megírtuk: az Egészségügyi Minisztérium a napokban azt közölte, hogy nincs jogi akadálya a kórházreformnak és alaptalanok azok a Népszavában olvasható felvetések, hogy a szakminiszter elkésett a kórházakkal kapcsolatos döntéseivel, és ezért a bíróságok előtt sikerrel támadhatják meg azokat az érintettek. A napilapban olvasható egy egészségügyi szakjogász véleménye, aki szerint a miniszternek a törvény szerint február 5-ig kellett volna döntenie.

A névtelenségét kérő szakember a határidő számításánál azzal érvelt, hogy miután az egészségügyi tanácsok nem tettek javaslatot, így nem is döntöttek az ágyszámokról. Emiatt pedig a törvény azon bekezdése lép életbe, hogy január 28-a – a regionális egészségügyi tanácsok javaslatainak visszaküldésére szabott határidő utolsó napja – után a miniszternek nyolc napja van a kapacitások elosztására.

A cikk szerint bármelyik kórház formai okokra hivatkozva bíróságon támadhatja meg a miniszter február 5-e után született a döntéseit.

Mihályi Péter, az Államreform Bizottság egészségügyi szakmai munkacsoportjának vezetője szintén azt mondta korábban az MTI-nek: véleménye szerint döntésként kell értelmezni, hogy a regionális egészségügyi tanácsok javaslattétel nélkül küldték vissza a miniszternek az ajánlást.

(Világgazdaság, Magyar Nemzet)