Veszélyben a család intézménye Latin-Amerikában is

XVI. Benedek figyelmeztette a húsz latin-amerikai nunciust azokra a folyamatokra, amelyek a térségben elősegítik és igazolják a házasságtörést – írja a Clarín Digital. A BBC gazdasági rovatának spanyol nyelvű honlapja pedig arról ír, hogy Latin-Amerika gazdaságának motorjai a külföldre vándorolt vendégmunkások.

Clarín Digital – Buenos Aires (Argentína)

XVI. Benedek pápa véleménye szerint a nyomásgyakorló csoportok jelentik a legnagyobb veszélyt a családokra Latin-Amerikában is. (A pápa most nyílt harcban áll az olasz miniszterelnökkel, Romano Prodival, amiért olyan törvényt szorgalmaz, amely legalizálná az egyneműek tartós élettársi kapcsolatait.) Egyúttal határozottan tiltakozott az egyneműek házassága ellen, mert tavaly engedélyezték például Mexikó egyik államában.

XVI. Benedek hangsúlyozta, hogy csakis a férfi és a nő közötti házastársi viszonyra lehet alapozni a méltó emberi lét közösségét. Az erre leselkedő legnagyobb veszély lényegét abban látja, hogy a lobbik (nyomásgyakorló csoportok) képesek kedvezőtlen irányba befolyásolni a törvénykezés folyamatait. A pápa május 9–13. között Latin-Amerikába, ahogy ő nevezte, „a reménység földrészére„ utazik, hogy Brazíliában részt vegyen a latin-amerikai püspökök ötödik általános konferenciáján.

BBC Mundo

A brit honlap spanyol nyelvű gazdasági rovatában arról írnak, hogy Latin-Amerika más országokba vándorolt lakosai tavaly összesen 60 milliárd dollárnak megfelelő küldeményt utaltak haza családjuknak. A Világbank közgazdászai kiemelték azt a tényt, hogy ezek a küldemények már 2005-ben (53,6 milliárd dollárral) meghaladták a külföldi befektetések teljes összegét Latin-Amerikában. Ebből az összegből Mexikó kapja a legtöbbet 22 milliárd dollárral. Összehasonlításul közli a rovat, hogy Ázsia ugyanebben az évben 45 milliárd dollárjával következik Latin-Amerika mögött.

Humberto López, a bank közgazdásza figyelmeztet a kimagasló eredmény súlyos árára is: tény, hogy például a haiti, az El Salvador-i vagy a dominikai családok húsz százalékában úgy nőnek fel a gyerekek, hogy évekig egyáltalán nem vagy alig látják szüleiket. Ám az is tény, hogy ezzel valamelyest csökkentik a térségben még mindig nagyarányú szegénységet.