Zajlik az újabb madridi megaper

A 2004. március 11-én elkövetett madridi merényletnek voltak előjelei, de az akkori kormányfő csak az ETA-ra figyelt. A pályaudvari mészárlás után kormányváltásra került sor, és még jobban megosztotta a spanyol politikai közvéleményt.

Két évvel ezelőtt fejeződött be Madridban a szeptember 11-i merényletek spanyolországi résztvevőinek szintén nagyszabású eljárása. Madridban a legmagasabb fokozatú rendőrségi készültség keretében zajlik a 2004. március 11-én bekövetkezett úgynevezett madridi pályaudvari merényletek 29 vádlottjának tárgyalása. A véres csütörtöki merényletben 10 hátizsákos bomba robbant fel, 191 utast ölt meg, és megsebesített 1824 személyt. Az ügyészség 38 656 év büntetést kért az elfogott elkövetőkre és a tettestársakra. Az első két napon az értelmi szerzőt, valamint az al-Kaida spanyolországi helytartóját hallgatták meg, de egyetlen kérdésre sem válaszoltak, és tagadták az ellenük felhozott vádakat.

Összesen 650 tanút idéztek a bíróság elé, a kormány 76 millió euró kártérítést fizetett ki az életben maradt áldozatoknak és hozzátartozóiknak. 2004. áprilisának elején Leganésben – Madrid egyik külvárosában – felrobbantotta magát a pályaudvari merényletek hét muzulmán merénylője, több résztvevőt még most is keresnek.

A merénylet előjelei közé tartozott, hogy Spanyolország határozottan támogatta Bush elnök iraki háborúját, amelyben csak kisegítő csapatokkal vett részt. 2003 májusában a marokkói Casablancában hasonló merényletre került sor spanyol célpontok ellen is, amit José María Aznar akkor még cáfolt. Ugyanazon év szeptemberében Spanyolország is felkerült az al-Kaida lehetséges célpontjai közé, majd november végén Irakban meggyilkolták a spanyol titkosszolgálat legjobb 7 hírszerzőjét.

A választásra időzített merénylettel a néppárti Aznarnak távoznia kellett a kormány éléről, és helyét szocialista kormány vette át. José Luis Rodríguez Zapatero, az új kormányfő még a választás estéjén bejelentette, hogy kivonja a spanyol csapatokat Irakból. Heves és elkeseredett viták kísérték végig az egy évig működő parlamenti vizsgálóbizottság munkáját. A néppárti álláspont szerint az ETA követte el a merényletet, 2004 novemberétől pedig úgy módosította álláspontját, hogy az ETA és az al-Kaida közösen hajtotta végre. Vele szemben Zapatero csak az al-Kaida szerepét hangsúlyozza.

José María Aznar szerdán nem jelent meg egy washingtoni sajtóbeszélgetésen, mert hírét vette, hogy spanyol újságírók is kérdéseket tennének fel neki. A volt kormányfő most a washingtoni Georgetown egyetemen tart előadásokat az európai demokráciákról és az atlanti kapcsolatokról.

Az exkormányfő ezen kívül a Rupert Murdoch ausztrál sajtómágnás tulajdonába tartozó News Corporation igazgatótanácsának is tagja, és egy általa létrehozott új társadalomtudományi alapítvány (FAES = Társadalmi Elemző Tanulmányok Alapítványa) elnöke is.