Brüsszel: legalább két testnevelési órát az órarendbe

Minden európai iskolában hetente legalább két testnevelési órát kellene az órarendbe iktatni – szögezi le egy uniós jelentés, amelyet az EU térségében élő fiatalok fizikai neveléséről készítettek szakemberek.

A statisztikai adatok szerint folyamatosan nő azoknak a gyermekeknek a száma, akik egyáltalán nem sportolnak. Ennek fő oka a számítógép és a videojáték, amelyek elveszik az időt a fizikai tevékenységtől. A gyermekek elhíznak, emiatt később, felnőtt korban súlyos betegségek alakulhatnak ki. A vita napjainkban arról folyik, hogy az iskola mit tehet a kedvezőtlen folyamat megállítására.

Az EU-nak ezen a területen nincs nagy hatásköre. A jelenleg hatályos Európai Alkotmány azt mondja ki, hogy az EU az oktatás minőségének fejlesztéséhez járuljon hozzá azzal, hogy bátorítja a tagállamok közötti együttműködést és esetenként támogatja és kiegészíti terveiket.

Ken Hardman, a brit Worchester Egyetem professzora jelentést készített az EU kulturális és oktatási bizottsága számára, s a tanulmányt nyilvános meghallgatáson vitatták meg csütörtökön.

A professzor szerint a különböző országokban eltérően állnak az iskolai testnevelés kérdéséhez, aminek részben az is oka, hogy nagy különbségek vannak az iskolai sportlétesítmények között Kelet- és Nyugat-Európában.

A jelentés kiemelten tárgyalja, hogy az iskolai kötelező fizikai tevékenység megelőzheti költséges betegségek kialakulását és „jó fegyver„ az antiszociális viselkedés ellen is. A szakemberek a tanrend korszerűsítését javasolják, a jelenlegi társadalmi trendek figyelembe vétele mellett. A cél az, hogy a fizikai tevékenység legyen vonzó a fiatalok számára. Emellett minimálisan két tornaórát kötelezően tartani kellene hetente, majd ezt a számot mielőbb háromra kellene emelni.

Mindemellett a tudósok nem tartják megfelelőnek a jelenlegi testnevelési órák intenzitását: az adatok azt mutatják, hogy az általános iskolák 77 százalékában és a középiskolák 79 százalékában a tornaóra játékból, tornából és atlétikából áll, ami nem felel meg a XXI. századi követelményeknek.

Egyes számítások szerint minden fizikai oktatásra elköltött euró fiatalok esetében háromszorosan vagy négyszeresen megtérül a betegségek kezelésére fordított kiadásoknál.

A meghallgatáson Jan Figel oktatási biztos is elismerte: az eddiginél jobban oda kell figyelni a sportra, különösen az iskolai testnevelésre, ezért központi intézkedéseket ígért.


(euractiv.hu)