Újraválasztották a következő négy évre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki tisztségébe Markó Bélát szombaton a szövetség aradi kongresszusán. A titkos szavazáson leadott 478 érvényes szavazat közül 436 voks szólt a posztra egyedül jelölt Markó Béla mellett, 42 volt az ellenzők száma.
Markó Béla a szavazás előtt programbeszédében emlékeztetett arra, hogy Románia európai uniós belépésével lezárult egy korszak, mostantól formailag is nagyobb az egymásrautaltság az európai nemzetek, népek, országok között.
Az erdélyi magyar közösségnek ma már nemcsak a románokkal, hanem a németekkel, franciákkal, olaszokkal, minden európaival együtt kell dolgoznia. „Függünk Magyarországtól, de Magyarország is függ tőlünk. Nem csupán Romániától, hanem tőlünk erdélyi magyaroktól is. Hiába dugja struccként homokba a fejét egyik-másik magyarországi politikus, mert ha mi jól intézzük dolgainkat, ez Magyarországnak is segít, ha pedig elakadunk, ez bizony országaink közti feszültségforrás lesz azonnal” – hangsúlyozta a szónok.
Erdélyben magyarnak, románnak, németnek, mindenkinek egyenlő jogokat kell teremteni közösségként is – mondta az RMDSZ-elnök. Küzdeni kell egész Erdély fejlesztéséért, vissza kell adni Erdély rangját, súlyát Románián belül, mint ahogy a többi régiónak, Moldvának, Havasalföldnek, Dobrudzsának is joga van ehhez – mondta Markó, leszögezve, hogy „nem az egységes állam eszméjét kérdőjelezzük meg ezzel, erről vitatkozni ma már egyébként is idejétmúlt az egységes Európában”. Egységes Románia, egységes Erdély, egységes Székelyföld, egységes magyarság, egységes Európa: ezek már réges-rég nem állíthatók szembe egymással – mondta.
Miért ne lehetne Erdély a Keleti Svájc? – tette fel a kérdést Markó, utalva arra: erdővagyonból, idegenforgalomból, altalaji kincsekből, szellemi energiából van ott annyi, hogy abból gazdag régiót lehet varázsolni. Az itt élő erdélyi nép sokféle hagyományú, más-más kultúrájú, más-más nemzetiségű közösségekből áll, kinek-kinek meg kell adni a méltó együttéléshez szükséges egyenlő jogokat, és a saját döntéseket szavatoló autonómiákat, beleértve a kulturális és területi autonómiát is – hangoztatta az elnök, aki szerint ezt el kell fogadtatni az Európai Unióval is. „Meg kell értetnünk ugyanakkor a románsággal is, hogy ezt nem Románia gyengítése, hanem Erdély erősítése érdekében tervezzük, és hogy ettől Románia is csak erősebb lesz” – mondta Markó.
Ugyanakkor leszögezte: nem ígérhet pártosságot, nem ígérheti, hogy csakis a jobboldalnak lesz helye az RMDSZ-ben, mivel e szervezet jobbközép európai pártszövetség tagja. „Nem ígérhetem, hogy a jobboldal legyőzi a balt, és azt sem, hogy a baloldal legyőzi a jobbot. Nem ígérhetek örök csatlósi hűséget sem Magyarországon, sem Romániában egyik politikai pártnak sem. Hűséget csak a saját közösségünknek ígérhetek” – hangsúlyozta az elnök, leszögezve: „Együtt Magyarországgal nemzeti céljainkért, de együtt a románokkal is egy lakhatóbb, élhetőbb országért és ezen belül egy svájci mintájú Erdélyért, együtt minden európaival egy fokozatosan erősödő Európai Unióért”.
A beszéd elhangzása előtt a kongresszus résztvevői 124 igen szavazattal, 6 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadták a szövetség módosított alapszabályzatát. A legfőbb változások között szerepel, hogy ezentúl nem négy, hanem kétévente tartanak kongresszust, de csak minden második lesz tisztújító. Megszűnik a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), helyette megalakul a Kulturális Autonómia Tanács, amely hatékonyabban kezeli majd a politika, illetve a civil társadalom közötti kapcsolatot. A szervezet „miniparlamentjének” is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) továbbra is fennmarad, de a jövőben növelik benne a különböző ideológiai irányvonalak mentén szerveződő platformok súlyát.
(MTI)
origo.hu
Tűz ütött ki a Puskás Arénában
