Szerencsejátékból költene kultúrára Kóka János

A szerencsejátékból származó bevételekhez kötné a kultúra finanszírozását Kóka János; az SZDSZ elnökjelöltje programjának kultúrpolitikai vitairatát vasárnap sajtótájékoztatón ismertette.

A liberális gazdasági miniszter elmondta: az állam nagyságrendileg a szerencsejáték-bevételeknek megfelelő összeget költ el a kultúra finanszírozására, ez mintegy 80-90 milliárd forint évente. Hozzátette: nem feltétlenül a teljes bevételt fordítanák erre a célra.

Felvetette azt is, lehetne például bizonyos szerencsejáték-termékek felvállalt célja a kultúra támogatása.

Kóka János fontosnak nevezte teljességében áttekinteni a kultúra finanszírozását. „A mostani rendszer túlzottan átláthatatlan, túlzottan sok lehetőséget ad az egyéni mérlegelésre, a politikai beavatkozásra, és azt sem zárhatjuk ki, hogy lehetőséget ad a korrupcióra is” – fogalmazott. Ezzel szemben átlátható, az igazi értékek megjelenését inkább engedő kultúrafinanszírozást javasolnak.

A politikus vitairata szerint szükséges a Nemzeti Kulturális Alap forrásainak legalább ötven százalékát regionális szinten elosztani, meg kell szüntetni az NKA meghívásos pályázatait.

A dokumentumban kifejti, hogy decentralizálni kell az elosztási rendszert. Kitér arra, hogy az államnak meg kell szüntetnie fenntartói jellegét azokban az intézményekben, amelyek nem országos hatáskörűek, vagy nem központi kulturális infrastruktúrát biztosítanak.

A nemzeti alapintézmények körét és feladatait meg kell határozni, költségvetési támogatásukat pedig biztosítani kell, hogy ne pályázgatással és a monopóliumukat kihasználó, piactorzító gazdasági tevékenységgel törekedjenek a pótlólagos források megszerzésére – olvasható a vitairatban.

Az elnökjelölt elmondta: szeretnék azt is elérni, hogy a közpénzből létrejött közgyűjtemények, archívumok a lehető leginkább nyíljanak ki az emberek számára, és megkövetelnék a digitális elérhetőséget is.

Programjában Kóka János ír arról is, hogy a kulturális finanszírozási rendszert meg kell szabadítani a szociális ellátási funkciótól, a projekttámogatás alapja csakis a teljesítmény lehet. Továbbá úgy látja, hogy a közszolgálati média területén az információszolgáltatók, a műsorszolgáltatók versenyezzenek a kiegészítő állami támogatásokért.

Pető Iván ügyvivő szerint a konkrét bevételhez kötött finanszírozás mindenkinek előnyösebb, mert ebbe nincs beleszólása semmilyen politikai tényezőnek, nem államigazgatási döntések függvénye, hogy melyik évben kik kapnak támogatást.

MTI